Miközben a biztosítási penetráció világszerte javul, a természeti katasztrófák által okozott nem biztosított károk értéke tovább növekszik. A Swiss Re Institute friss elemzése szerint 2025-ben a globális biztosítási védelmi rés már elérte a 424 milliárd dollárt, ami több mint 7 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt. A jelenség hátterében nem a biztosítási piac gyengülése, hanem az áll, hogy a klímaváltozás, az urbanizáció és az infláció következtében egyre több és egyre nagyobb értékű vagyon van kitéve a természeti katasztrófák kockázatának.
Nő a védelem, de még gyorsabban nő a kitettség
A Swiss Re szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a biztosítás szerepe a természeti katasztrófák pénzügyi hatásainak kezelésében. Míg harminc évvel ezelőtt a globális gazdasági károk mindössze 23 százaléka volt biztosított, addig az elmúlt évtizedben ez az arány már meghaladta a 40 százalékot.
A pozitív tendencia ellenére a biztosítási védelmi rés tovább nő. A 2025-ös évben a világon összesen 424 milliárd dollárnyi természeti katasztrófakár maradt biztosítási fedezet nélkül, ami több mint 7 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A Swiss Re megfogalmazása szerint „egyszerűen egyre több az, amit meg kell védeni”.
A növekedés mögött elsősorban a vagyontárgyak értékének emelkedése, a városiasodás, az infrastruktúra-fejlesztések, valamint az infláció áll. Emellett egyes régiókban a veszélyeztetett területekre történő beépítések is fokozzák a kockázatokat.
Észak-Amerika vezeti a listát
Regionális bontásban továbbra is Észak-Amerika rendelkezik a legnagyobb biztosítási védelmi réssel. A nem biztosított természeti katasztrófakárok értéke 2025-ben 140 milliárd dollárra nőtt, ami 6 százalékos emelkedés az előző évhez képest.
Az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló EMEA-régióban ennél is gyorsabb, 11 százalékos növekedést mértek, így a védelmi rés már eléri a 90 milliárd dollárt.
A feltörekvő gazdaságokban még nagyobb kihívást jelent az alacsony biztosítási penetráció. A Swiss Re becslése szerint számos fejlődő országban a természeti katasztrófák okozta veszteségek 80–90 százaléka továbbra sem rendelkezik biztosítási fedezettel.
Aggasztó trendek a magas kockázatú térségekben
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes kiemelten veszélyeztetett területeken a biztosítási lefedettség nem nő, hanem csökken.
Kaliforniában például a lakóingatlanok mindössze 12 százaléka rendelkezett földrengés-biztosítással 2024-ben. Ez jelentős visszaesés az 1994-es Northridge földrengés idején mért 30 százalékos arányhoz képest.
A Swiss Re szerint ez különösen problémás annak fényében, hogy a klímaváltozás hatására számos időjárási és természeti veszély gyakorisága, illetve intenzitása növekszik, miközben a lakosság és a vállalkozások egy része továbbra sem rendelkezik megfelelő pénzügyi védelemmel.
Az alkalmazkodás mérsékelheti a károkat
A jelentés hangsúlyozza, hogy a biztosítás önmagában nem elegendő a kockázatok kezelésére. Az alkalmazkodási és megelőzési intézkedések kulcsszerepet játszhatnak a veszteségek csökkentésében és a biztosíthatóság fenntartásában.
A Swiss Re példaként említi az Egyesült Királyság árvízvédelmi rendszerét, amely nélkül a lakóingatlanokat érő árvízkárok közel 2,8-szer magasabbak lennének. Az Egyesült Államokban pedig azok az ingatlanok, amelyek megerősített építési szabványok szerint épültek vagy kerültek felújításra, bizonyítottan kisebb károkat szenvednek el hurrikánok esetén.
A szakértők szerint a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak azok a köz- és magánszféra együttműködésére épülő megoldások, amelyek egyszerre ösztönzik a kockázatcsökkentést és a biztosítási védelem bővítését.
Tovább emelkedhetnek a biztosított károk
A Swiss Re előrejelzése szerint a jelenlegi trendek fennmaradása esetén a globális biztosított természeti katasztrófakárok éves összege 2030-ra elérheti a 186 milliárd dollárt. Ez jelentős növekedést jelentene a 2025-ben becsült 107 milliárd dollárhoz képest, és jóval meghaladná a korábbi évtizedekben jellemző, évi 100 milliárd dollár alatti szintet.
A jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy a biztosítási védelmi rés szűkítése nem csupán a biztosítási szektor érdeke. A nem biztosított károk végső soron a háztartásokat, a vállalkozásokat és gyakran az állami költségvetéseket terhelik. A természeti katasztrófák növekvő gazdasági hatásai miatt ezért a kockázatmegelőzés, az alkalmazkodás és a biztosítási lefedettség bővítése egyaránt a gazdasági ellenálló képesség kulcstényezőjévé válik a következő években.