A GR RVS Special Edition 2026 elemzése szerint az AI terjedése és a felhőalapú szolgáltatások bővülése soha nem látott ütemű adatközpont-fejlesztést indított el. AI terjedése és a felhőalapú szolgáltatások bővülése soha nem látott ütemű adatközpont-fejlesztést indított el. A hatalmas értékű, energia- és vízigényes létesítmények azonban nemcsak önmagukban jelentenek jelentős biztosítási kockázatot: földrajzi koncentrációjuk és összekapcsoltságuk miatt egyetlen esemény egyszerre több biztosítási üzletágban is jelentős károkat okozhat.
Az adatközpontok fizikai terjedése jól érzékelteti a mesterséges intelligencia (AI) térnyerésének nagyságrendjét. A JLL becslése szerint a globális adatközpont-kapacitás 2026 és 2030 között megduplázódhat, ami csaknem 100 GW többlet energiaigényt jelent. A fejlesztések támogatásához szükséges beruházások értéke az évtized végére elérheti a 3 ezer milliárd dollárt.
Az egyes, kifejezetten AI-felhasználásra optimalizált létesítmények értéke akár több tízmilliárd dollár is lehet. A biztosítók számára azonban nem pusztán a koncentrálódó vagyontömeg jelent kihívást. Az adatközpontokban rendkívül érzékeny és drága berendezések működnek, miközben folyamatos energiaellátásra, hűtésre és stabil hálózati kapcsolatra van szükség. Egyetlen kritikus elem kiesése ezért a fizikai káron messze túlmutató üzletmenet-megszakadási (BI) veszteséget okozhat.
A kockázatok ráadásul már a beruházás megkezdése előtt megjelennek: a finanszírozástól és engedélyezéstől kezdve a speciális berendezések szállításán és a kivitelezésen át egészen az üzembe helyezésig. Az üzemelés során pedig a természeti katasztrófák, az energiaellátás zavarai, a kibertámadások és a politikai erőszak kockázatai is összekapcsolódhatnak.
Növekvő nat cat kitettség
A gyors kapacitásbővítés egyik legfontosabb kérdése, hogy hová épülnek az új adatközpontok. Az Egyesült Államokban az MS Amlin több mint 670 tervezett vagy építés alatt álló projektet vizsgált. Ezek 51 százaléka, mintegy 670 milliárd dollárnyi beruházás, olyan államokban található, ahol magas a heves konvektív viharok – többek között a tornádók, jégesők és nagy erejű szelek – kockázata.
A teljes kép még összetettebb: az amerikai projektek 56 százaléka legalább egy jelentős természeti katasztrófa-kockázatnak kitett államban épül. A beruházások 21 százaléka magas hurrikánkockázatú, 27 százaléka pedig jelentős téli viharkitettségű területen található.
Európában más típusú veszélyek kerülnek előtérbe. London esetében például a HDI Global a hirtelen lezúduló csapadék okozta elöntést, a hőstresszt és a vízhiányt emeli ki. A szélsőséges hőség növelheti a hűtés energiaigényét, a vízhiány pedig korlátozhatja a létesítmények működéséhez szükséges erőforrásokat. Egy árvíz pedig akkor is komoly üzemszünetet okozhat, ha maga az adatközpont nem sérül, de a hozzá tartozó energiaellátási infrastruktúra kiesik.
Nemcsak a természeti katasztrófák jelentenek veszélyt
Az adatközpontok kritikus infrastruktúraként egyre inkább fizikai támadások célpontjaivá is válhatnak. A dróntechnológia fejlődése különösen új helyzetet teremt. Egy támadónak nem feltétlenül kell megsemmisítenie egy teljes létesítményt: elegendő lehet egy kulcsfontosságú energia-, hűtési vagy hálózati komponens működésének ellehetetlenítése.
Ez alapvetően változtatja meg a potenciális maximális veszteség (PML) megközelítését is. A hagyományos terrorizmusmodellek elsősorban nagyerejű robbanásokkal és azok kiterjedt hatásával számolhatnak, miközben egy célzott, kisebb támadás aránytalanul nagy BI-veszteséget eredményezhet.
Új biztosítási megközelítések
A biztosítási piac már reagál a megváltozott kockázati környezetre. Az Aon Data Centre Lifecycle Insurance Programja 5 milliárd dollárnyi kapacitást kínál, és egyebek mellett építés-szerelés biztosítást, üzembe helyezési késedelemre, vagyonkárra és BI-ra szóló fedezetet, valamint felelősség-, cyber-, projektcargo- és terrorizmusbiztosítási megoldásokat kapcsol össze.
A hangsúly ugyanakkor nemcsak a kapacitás növelésén, hanem a felhalmozódó kockázatok jobb feltérképezésén is van. Az MS Amlin saját adatbázissal követi az amerikai adatközpont-projekteket és a kapcsolódó infrastruktúrát, például az energiatermelést. Ennek azért van jelentősége, mert ugyanaz a létesítmény több biztosítási portfólióban és üzletágban – például vagyon-, cyber-, hitel- vagy politikai kockázati fedezetben – is megjelenhet.
A Gallagher Re Digital Risk Practice létrehozásával az AI-felelősség, az adatközpontok, a cyberkockázatok és a digitális kockázatkezelés szakértelmét kapcsolja össze, míg a QBE külön globális adatközponti vezetői pozíciót hozott létre.
Az adatközpontok tehát már messze nem egyszerűen nagy értékű ingatlanok. Egyetlen esemény a vagyonkáron keresztül a cyber-, BI-, terrorizmus-, politikai és infrastruktúra-kockázatokat is egyszerre érintheti. A biztosítók és viszontbiztosítók számára ezért egyre fontosabbá válik, hogy ne különálló kockázati kategóriákat, hanem az adatközpont teljes életciklusát és az egyes kockázatok közötti kapcsolatokat vizsgálják.