A világgazdaság kilátásainak javulását jelzik a vezető közgazdászok várakozásai, ugyanakkor a következő egy évben több olyan kockázat is erősödhet, amely korlátozza a növekedés lehetőségét. A World Economic Forum szeptemberi Chief Economists’ Outlook felmérése szerint a fiskális mozgástér szűkül, a megélhetési költségek emelkednek, miközben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások is új bizonytalanságokat teremtenek.

Fordulat a globális kilátásokban

A WEF augusztus 4. és 20. között végzett felmérésében részt vevő vezető közgazdászok 56 százaléka arra számít, hogy a világgazdaság helyzete a következő egy évben stabil marad vagy javul. Ez jelentős változás a májusi felméréshez képest, amikor még 89 százalékuk a gazdasági feltételek romlását várta.

A javuló várakozások ellenére a bizonytalanság továbbra is magas. A megkérdezettek 97 százaléka a geopolitikai konfliktusokat tartja a következő év egyik lehetséges bizonytalansági forrásának, 58 százalékuk pedig eszközár-korrekcióra számít. Mindössze a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy a világgazdaság ellenálló képessége érdemben javulhat.

A WEF szerint az elmúlt évek gazdasági ellenálló képességének egyik legfontosabb támasza a kormányzati fiskális támogatás volt: ezt a válaszadók 69 százaléka nevezte meg a 2020 óta eltelt időszak legjelentősebb stabilizáló tényezőjeként. A következő 12 hónapra azonban már csak 28 százalékuk várja ugyanezt. A hangsúly így egyre inkább a rugalmas ellátási láncokra, a technológiai innovációra és az energiapiac alkalmazkodóképességére kerülhet.

Az AI növekedési lehetőséget és új feszültségeket is hoz

A mesterséges intelligencia terjedésével kapcsolatban továbbra is erős az optimizmus. A közgazdászok 97 százaléka arra számít, hogy az AI alkalmazása növekedni fog a következő egy évben, 69 százalékuk pedig jelentős termelékenységnövekedést vár a technológiától.

Az AI-infrastruktúra fejlesztése ugyanakkor komoly társadalmi és gazdasági kérdéseket vet fel. A válaszadók 78 százaléka szerint az adatközpontokba irányuló beruházások a globális növekedés jelentős részét adhatják, 79 százalékuk azonban arra számít, hogy az adatközpontok terjedése jelentős helyi ellenállásba ütközik. Ennek egyik oka lehet az erőforrásigény: 78 százalékuk szerint az adatközpontok bővülése növelheti az áramárakat, 58 százalékuk pedig a vízárak emelkedését várja.

A beruházások munkaerőpiaci hatásait illetően visszafogottabbak a várakozások: 61 százalék nem számít arra, hogy az adatközponti beruházások jelentős arányban új munkahelyeket teremtenek globálisan. Eközben a technológiai verseny is változhat: a közgazdászok 69 százaléka szerint a kínai nagy nyelvi modellek a következő 12 hónapban felzárkózhatnak amerikai versenytársaikhoz.

Erősödhet a gazdasági töredezettség

A világgazdaság stabilizálódása mellett a gazdasági kapcsolatok további töredezettségére is számítanak a megkérdezettek. A közgazdászok 77 százaléka szerint a geoökonómiai fragmentáció növekedhet a következő egy évben. Az Egyesült Államokban 55 százalékuk, Európában pedig 43 százalékuk számít a vámok emelkedésére.

Mindeközben a globális kereskedelem teljes volumene nem feltétlenül csökken: a válaszadók kétharmada a világkereskedelem bővülését várja, 83 százalékuk pedig úgy véli, hogy Kína Egyesült Államokon kívüli piacokra irányuló exportja növekedhet.

A regionális növekedési kilátások jelentősen eltérnek. India, Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia és az Egyesült Államok kapta a legerősebb értékeléseket. Kína kilátásai romlottak: a közgazdászok mintegy harmada gyenge növekedésre számít. Európában ugyan történt némi javulás, de a régió továbbra is a leggyengébb megítélésű: a válaszadók 61 százaléka gyenge vagy nagyon gyenge növekedést vár.

A megélhetési költségek tovább emelkedhetnek

A világgazdaság stabilizálódása a háztartások számára nem feltétlenül jelent azonnali könnyebbséget. A megkérdezett közgazdászok szerint a következő időszakban elsősorban az élelmiszerek, a villamos energia és a közlekedés költségei emelkedhetnek. Az élelmiszerárak növekedésére 88 százalékuk, az áramárak emelkedésére 83 százalékuk, a közlekedési költségek növekedésére pedig 77 százalékuk számít.

A legtöbb régióban a reáljövedelmek stagnálását vagy csökkenését várják. Kivételt Délkelet-Ázsia és India jelenthet, ahol a közgazdászok több mint 60 százaléka reáljövedelem-növekedésre számít.

A kormányok várhatóan elsősorban széles körben alkalmazható intézkedésekkel reagálnak a megélhetési költségek emelkedésére. A válaszadók 60 százaléka tartja valószínűnek az alapvető termékek adócsökkentését, 54 százalék fogyasztási támogatásokra, 50 százalék pedig árkorlátozásokra számít. Ezzel szemben az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott célzott adócsökkentést csak 36 százalék, a célzott pénzbeli támogatásokat pedig 26 százalék jelölte meg valószínű intézkedésként.

A WEF elemzése alapján tehát a világgazdaság rövid távú kilátásai a korábbiaknál kedvezőbbé váltak, de a stabilizáció mögött egyre összetettebb kockázati környezet rajzolódik ki. A korábbi válságok kezelésében fontos szerepet játszó állami fiskális mozgástér szűkülhet, miközben a geopolitikai fragmentáció, a megélhetési költségek és az AI-infrastruktúra gyors kiépítése új alkalmazkodási kényszereket teremthet.