Magyarországon 2025-ben átlagosan 27,3 éves korukban hagyták el a fiatalok a szülői háztartást, alig később, mint hat évvel korábban. Az uniós átlag ugyanebben az időszakban 26,1-ről 26,3 évre emelkedett. A különbség tehát lényegében változatlan maradt, miközben az uniós országok között továbbra is jelentős eltérések vannak.

A fiatalok önállósodása Európában korántsem történik azonos életkorban. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-ben az Európai Unióban átlagosan 26,3 évesen költöztek el a fiatalok a szülői háztartásból. Ez mindössze 0,2 évvel magasabb a 2019-es 26,1 éves uniós értéknél. Az elmúlt években tehát összességében nem változott érdemben az a kor, amikor a fiatalok többsége önálló háztartásba költözik.

Magyarországon 27 év körül stabilizálódott az átlag

Magyarországon 2019-ben 27,2 év volt a szülői háztartás elhagyásának átlagos életkora. 2025-ben ez 27,3 évre emelkedett, vagyis hat év alatt mindössze 0,1 évvel, nagyjából egy hónappal tolódott későbbre. A magyar érték így továbbra is körülbelül egy évvel magasabb az uniós átlagnál.

A KSH korábbi elemzése szerint 2019-ben a 18–34 éves magyarok 62%-a még a szüleivel élt. Ez jelentős növekedés volt a 2005-ös 50%-hoz képest. A 25–34 évesek körében 41% lakott együtt a szüleivel, miközben az ebbe a korcsoportba tartozók 72%-a teljes munkaidőben, további 4,5%-a pedig részmunkaidőben dolgozott. Vagyis a szülői háztartásban maradás nem kizárólag a tanulmányok folytatásával függött össze: sokan már munkavállalóként is otthon éltek.

A KSH 2019-es adatai szerint a férfiak Magyarországon átlagosan 28,5 évesen költöztek el, míg a nők 25,8 évesen, így 2,7 év volt a nemek közötti különbség. A férfiak későbbi önállósodása nem magyar sajátosság: 2019-ben Luxemburg kivételével minden uniós tagállamban később hagyták el a szülői háztartást, mint a nők.

Nem lettünk közelebb az uniós átlaghoz

A hat év alatt a magyar és az uniós érték egyaránt csak minimálisan változott. 2019-ben a magyar 27,2 éves átlag 1,1 évvel haladta meg az uniós 26,1 éves értéket. 2025-ben a magyar 27,3 éves adat és az uniós 26,3 éves átlag között ugyancsak 1 év a különbség.

A magyar fiatalok tehát továbbra is az uniós átlagnál valamivel később költöznek el a szülői háztartásból, de a 2019 és 2025 közötti időszakban nem történt olyan elmozdulás, amely érdemben megváltoztatta volna Magyarország helyét ebben a tekintetben.

Az uniós országok között azonban 2025-ben is több mint tíz év volt a különbség a két szélső érték között. A legkorábban Finnországban költöztek el a fiatalok, átlagosan 21,4 évesen, Dániában 21,8, Észtországban és Litvániában pedig 22,7 évesen. A másik végletet Horvátország jelentette 31,5 évvel. Görögországban és Szlovákiában 30,9, Spanyolországban és Olaszországban pedig 30,2 év volt az átlagos életkor.

Magyarország a 27,3 éves értékkel az uniós átlagnál később önállósodó országok közé tartozott 2025-ben. A visegrádi országok közül Lengyelországban 26,8, Csehországban 25,8, Szlovákiában pedig 30,9 év volt a megfelelő érték.

A munkaerőpiac és az önállósodás összefügghet

Az Eurostat 2025-ös adatai arra is rámutatnak, hogy összefüggés figyelhető meg a fiatalok foglalkoztatottsága és a szülői háztartás elhagyásának időpontja között. Az EU-ban a 20–29 évesek foglalkoztatási rátája 65,5% volt. Azokban az országokban, ahol a fiatalok jellemzően korábban költöznek el otthonról – például Hollandiában, Dániában, Németországban és Svédországban –, a 20–29 évesek foglalkoztatási rátája általában az uniós átlag fölött alakult. Ezzel szemben a későbbi elköltözés jellemzőbb volt többek között Görögországban, Horvátországban, Spanyolországban és Olaszországban, ahol a fiatalok foglalkoztatási rátája az uniós átlag alatt maradt.

A kapcsolat ugyanakkor nem jelent egyszerű ok-okozati összefüggést. A KSH 2019-es elemzése szerint a hosszabb tanulmányi idő, a munkaerőpiaci lehetőségek és az anyagi, megélhetési körülmények egyaránt szerepet játszhatnak abban, hogy a fiatalok mikor hagyják el a szülői otthont. A különbségek mögött emellett eltérő családi és társadalmi minták is állhatnak.

A 2019-es magyar adatok azt mutatták, hogy a tanulás különösen a fiatalabb korosztályban tartotta otthon a gyerekeket: a 18–24 évesek 86%-a még a szüleivel élt. A 25–34 éveseknél ez az arány már 41% volt. A későbbi önállósodás tehát több tényező eredője, és a magyar adatok alapján már 2019-ben sem kizárólag a tanulmányok befejezésével függött össze.

Hat év alatt kevéssé változott a kép

A 2019-es és a 2025-ös adatok összevetése alapján a legfontosabb változás éppen az, hogy nem történt jelentős változás. Magyarországon 27,2-ről 27,3 évre, az EU-ban 26,1-ről 26,3 évre módosult az átlagos elköltözési életkor.

A magyar fiatalok önállósodásának életkora így továbbra is az uniós átlag fölött van, miközben az egyes tagállamok között fennálló különbségek is jelentősek. Az északi országokban a húszas évek elején, több dél- és kelet-európai országban viszont csak a harmincas évek elején válik jellemzővé a szülői háztartás elhagyása.

Az adatok alapján a szülői otthon elhagyása Magyarországon nem gyorsult fel érdemben az elmúlt hat évben, de számottevően nem is tolódott későbbre. A 27 év körüli átlag stabilnak bizonyult, miközben az önálló életkezdés időpontját továbbra is a tanulmányok, a munkaerőpiaci helyzet és az anyagi lehetőségek együttesen befolyásolhatják.