Az Allianz Research számításai szerint a 2026-os európai hőhullámok közel fél százalékkal csökkenthetik a 30 vizsgált ország idei gazdasági teljesítményét. Magyarországon a hőmérséklet ugyan magasabb volt, mint Olaszországban, a szárazabb levegő miatt azonban kisebb hőterheléssel és gazdasági hatással járt. A kutatás szerint 2027-ben az El Niño újabb gazdasági kockázatokat hozhat.

A hőség gazdasági kockázattá válik

Az Allianz Research 2026-os Climate Economics Report című jelentése szerint az idei nyári hőhullámok a 30 vizsgált európai országban összesen mintegy 113 milliárd eurónyi éves gazdasági teljesítménykiesést okozhatnak. Ez a vizsgált országok 2026-ra várt együttes GDP-jének 0,46 százaléka. A becslés minden országban a június és augusztus között mért legintenzívebb, ötnapos hőterhelés gazdasági hatását számszerűsíti.

A legnagyobb nominális veszteséget Olaszország szenvedheti el, 27,8 milliárd euróval, Németországban 25,0 milliárd, Franciaországban 20,1 milliárd euróra becsülik a kiesést. Belgium és Hollandia további 9,4, illetve 9,2 milliárd euróval járulhat hozzá a veszteséghez. Az öt ország együtt a teljes becsült európai kiesés 81 százalékát adja.

A hatás nem elsősorban közvetlen fizikai károkból ered: a nagy meleg csökkentheti a munkavégzés hatékonyságát, hosszabb pihenőidőket tehet szükségessé és növelheti a hiányzásokat. A hőség így akkor is visszafoghatja a gazdasági teljesítményt, ha nem okoz látványos káreseményt.

Magyarországon 34,6 fokos hőség mellett is kisebb volt a gazdasági hatás

A magyar adatok jól mutatják, hogy a hőmérséklet önmagában nem írja le a hőterhelést. A vizsgált legintenzívebb ötnapos időszakban Magyarországon a népességgel súlyozott átlagos levegőhőmérséklet 34,6 °C volt, Olaszországban viszont csak 30,8 °C. A magyarországi harmatpont ugyanakkor 17,0 °C, az olaszországi 21,5 °C volt, vagyis Magyarországon lényegesen szárazabb volt a levegő.

A páratartalom azért meghatározó, mert a nedvesebb levegő nehezíti a szervezet hőleadását. Ezt a nedves hőmérséklet is tükrözi: Magyarországon a maximális érték 22,6 °C, Olaszországban 24,1 °C volt.

A különbség a gazdasági hatás becslésében is megjelenik. Az Allianz modellje szerint a hőhullám 0,51 százalékponttal csökkentheti a magyar GDP éves növekedését, míg Olaszország esetében 1,19 százalékpontos hatást becsülnek. A számítás azt is jelzi, hogy a hőmérséklet mellett a páratartalom és az érintett népesség nagysága is fontos a gazdasági kockázat meghatározásában.

A jelentés 2025-ös adatai szerint Magyarország hőmérsékleti anomáliája +1,78 °C volt az 1950–1970 közötti saját átlagához képest. Ezzel az ország a vizsgált globális rangsorban a 117. helyen állt, szemben az 1980-as 177. hellyel. Az Allianz külön Climate Change Score és Climate Stress Score mutatókkal is vizsgálja az országok klímakockázatát; Magyarország mindkét mutató esetében az ábrán a 0,5 alatti tartományban helyezkedik el.

Növekvő gazdasági és biztosítási veszteségek

A hőhullámok hatása az Allianz szerint egy szélesebb trendbe illeszkedik. A szélsőséges időjárási események 2025-ben világszerte 210 milliárd dollár gazdasági veszteséget okoztak. Ez 32 százalékkal kevesebb ugyan a 2024-es 307 milliárd dollárnál, de 20 százalékkal meghaladta a 2000–2019 közötti átlagot. A 2020–2025 közötti időszak éves átlagos vesztesége már 271 milliárd dollár volt, 54 százalékkal magasabb a korábbi két évtized átlagánál.

A biztosított károk 2025-ben 79 milliárd dollárt tettek ki, vagyis a teljes gazdasági veszteség 38 százalékára volt biztosítási fedezet. A klímakockázat ugyanakkor nemcsak a biztosítási károkon keresztül jelentkezik: a hőség a termelékenységet, az aszály a mezőgazdaságot, a vízhiány pedig az ipari és infrastrukturális működést is veszélyeztetheti.

Európában 2025–2026-ban az aszály is jelentős problémává vált. A jelentés szerint 2026 nyarán az EU és az Egyesült Királyság területének mintegy fele érintett volt aszállyal, több nagy folyó, köztük a Duna, a Loire, a Pó és a Rajna vízszintje pedig rekordközeli vagy rekordalacsony értékeket ért el. Az Allianz szerint ezért a vízhatékonyság, az újrahasznosítás, a természetes vízmegtartás és a korai előrejelzés egyre fontosabb része lehet a klímaalkalmazkodásnak.

2027-ben az El Niño jelenthet újabb kockázatot

A jelentés a következő évre is jelentős gazdasági kockázatot azonosít. Az Allianz 144 országra készített érzékenységvizsgálata szerint az El Niño hőmérsékleti hatása 2027-ben mintegy 451 milliárd dollárral csökkentheti a vizsgált gazdaságok együttes teljesítményét, ami a projektált GDP 0,24 százaléka.

A legnagyobb veszteséget Kínában, az Egyesült Államokban és Indiában becsülik, míg az EU-27 esetében a jelentés mintegy 24 milliárd dolláros nettó hatással számol. Magyarország szintén szerepel az elemzésben, de az Allianz hangsúlyozza, hogy ez nem országonkénti gazdasági előrejelzés, hanem hőmérsékleti érzékenységvizsgálat. A tényleges hatást többek között az El Niño időzítése, a csapadék alakulása, az aszályok, az árvizek és a mezőgazdasági károk is befolyásolhatják.

A jelentés összességében arra mutat rá, hogy a klímakockázatok gazdasági hatása már nem korlátozódik a szélsőséges időjárás által okozott közvetlen károkra. A termelékenység visszaesése, a vízhiány, az ellátási láncok zavarai és a biztosítatlan veszteségek egyaránt növelhetik a gazdaságok sérülékenységét. Ez felértékeli a megelőzést, a korai előrejelzést és a klímaalkalmazkodást célzó beruházásokat.