A természeti katasztrófákra figyelmeztető rendszerek már az országok 70 százalékában működnek
2026.11.16

A szélsőséges időjárási események, árvizek, aszályok és más természeti veszélyek előrejelzésére szolgáló, több kockázattípust kezelő rendszerek már 136 országban működnek, de a leginkább veszélyeztetett térségekben továbbra is jelentős hiányosságok vannak. Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) november 11-én közzétett jelentése szerint a fejlettebb előrejelző rendszerekkel rendelkező országokban a katasztrófákhoz köthető halálozás 6,1-szer alacsonyabb, mint a korlátozott képességű országokban. A közelgő, rendkívül erős El Niño-jelenség különösen sürgetővé teszi a védelem kiterjesztését.

Növekvő lefedettség, egyenlőtlen védelem

A jelentés szerint 2026 augusztusában már 136 ország számolt be valamilyen több veszélytípusra kiterjedő korai előrejelzési képességről. Ez 17-tel több országot jelent a 2025 márciusában mért értéknél, és 143 százalékos növekedést a 2015-ös adatfelvétel kezdete óta. A globális lefedettség így elérte a 70 százalékot. A fejlődés ellenére a jelentést készítő szervezetek hangsúlyozzák: a rendszer megléte önmagában nem jelenti azt, hogy az előrejelzés minden érintetthez időben eljut, és tényleges intézkedést is kivált.

A korai előrejelző rendszerek eredményességét jól mutatja, hogy a jelentős vagy átfogó képességekkel rendelkező országokban a katasztrófákhoz köthető halálozás 6,1-szer alacsonyabb, az érintett emberek száma pedig 3,2-szer kisebb volt, mint a korlátozott vagy közepes fejlettségű rendszerekkel rendelkező országokban.

A védelem azonban földrajzilag egyenlőtlen. A kis szigetországok (SIDS) körében a legalacsonyabb a jelentett lefedettség, míg a legkevésbé fejlett országok (LDC-k) összességében a leggyengébb rendszerfejlettségi mutatókkal rendelkeznek. Utóbbiak ugyanakkor a kiinduló állapotukhoz képest a legnagyobb előrelépést érték el.

Afrika mutatta fel az elmúlt év legjelentősebb fejlődését: 11 további ország jelezte, hogy rendelkezik korai előrejelzési képességekkel, így a kontinens lefedettsége 77 százalékra emelkedett. Európa és Közép-Ázsia rendszerei továbbra is a legátfogóbbak, míg az arab államok teljesítménye a legalacsonyabb.

Az előrejelzéstől a megelőző intézkedésekig

A jelentés kiemeli, hogy a hatékony korai előrejelzés négy egymásra épülő területet foglal magában: a katasztrófakockázatok ismeretét, a veszélyek megfigyelését és előrejelzését, a riasztások célba juttatását, valamint a felkészültséget és a reagálási képességet. A jelentést készítő szervezetek szerint a vizsgált országok kevesebb mint fele rendelkezik mind a négy pillér tekintetében megfelelő képességekkel. A következő időszak egyik legfontosabb feladata ezért nem pusztán a rendszerek elterjesztése, hanem azok összehangolt, teljes körű működésének biztosítása.

Biztató fejlemény, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak az előre meghatározott intézkedési és finanszírozási keretek. Ezek száma 2025-ben egy év alatt 70 százalékkal, 154-ről 262-re emelkedett, és már 75 országot érintett. Az év során 54 országban összesen 146 alkalommal aktiváltak ilyen intézkedéseket, amelyek közvetlenül 9,6 millió embernek nyújtottak segítséget. A beavatkozásokat 119,9 millió dollárnyi előre biztosított finanszírozás támogatta.

A riasztások célba juttatásában a mobiltechnológia is egyre fontosabb. 2026 júniusában 38 országban működött teljes körűen a Cell Broadcast alapú lakossági riasztási rendszer, további 17 országban pedig már a bevezetés utolsó szakaszánál tartottak. Az előrejelzések megbízhatóságát megalapozó megfigyelőhálózatok terén szintén történt előrelépés: 2023 és 2025 között 37-ről 52 százalékra nőtt azon WMO-tagországok aránya, amelyek legalább egy, a Globális Alapvető Megfigyelő Hálózat követelményeinek megfelelő állomás adatait megosztották.

Az El Niño tovább növeli a kockázatokat

A fejlesztések sürgősségét az erősödő El Niño-jelenség is aláhúzza. A WMO szezonális éghajlati előrejelzése szerint a jelenlegi esemény rendkívüli erősségű lehet, hatásai pedig már érzékelhetők. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása és egymásra épülő következményei különösen nagy terhet róhatnak a felkészületlen közösségekre.

A Early Warnings for All kezdeményezés célja, hogy 2027 végéig a Föld minden lakója hozzáférjen az életmentő korai előrejelzésekhez. A 2026-os jelentés eredményei szerint a globális lefedettség bővítése jó irányba halad, de a cél eléréséhez tartós finanszírozásra, erősebb intézményi együttműködésre és a helyi közösségek felkészítésére egyaránt szükség van. A legfontosabb kihívás, hogy a figyelmeztetések ne csupán eljussanak az emberekhez, hanem elegendő időt és lehetőséget is biztosítsanak számukra a cselekvésre.