A franciaországi zavargások okozta károk megmutathatják, mennyire képes kezelni a biztosítási piac a tömeges, egymással összefüggő káreseményeket. A közelgő állami hátterű kockázatmegosztási rendszer bevezetéséig a biztosítóknak még a jelenlegi konstrukciókra kell támaszkodniuk.
A franciaországi utcai zavargások következményei fontos tesztet jelentenek a biztosítási piac számára – állapította meg a DBRS Morningstar hitelminősítő elemzőinek kedden publikált értékelése. A szakértők szerint a polgári zavargások egyre inkább a természeti katasztrófákhoz hasonló kockázati jellemzőket mutatnak: rövid idő alatt, több helyszínen keletkezhetnek jelentős, egymással összefüggő károk.
A legutóbbi franciaországi tiltakozásokon szombaton országszerte több mint félmillióan vettek részt. Egyes megmozdulások erőszakba és fosztogatásba torkolltak, a belügyminisztérium adatai szerint aznap 2397 embert vettek őrizetbe. Az elemzők becslése alapján a zavargások biztosított kárai nem érik el az 1,2 milliárd eurót. Bár ez érdemi eredményromlást okozhat a francia vagyon- és felelősségbiztosítási ágazatban, önmagában várhatóan nem vezet tőkehelyzetet érintő válsághoz, és nem befolyásolja lényegesen a legnagyobb biztosítók hitelprofilját.
Franciaország állami védőhálót épít a tömeges károkra
A mostani események jelentőségét növeli, hogy Franciaország a 2023-as zavargásokat követően új biztosítási rendszert dolgozott ki az ilyen helyzetek kezelésére. A reform hátterében az a felismerés áll, hogy ha a súlyos utcai zavargások rendszeresen több várost érintenek, és egyszerre sok ingatlanban, járműben és vállalkozásban keletkezik kár, annak költségeit a hagyományos biztosítási piac egyre nehezebben tudja egyedül viselni.
Az új rendszerben a megfelelő vagyonbiztosításoknak kötelezően ki kell terjedniük erre a kockázatra, a nagyobb veszteségek viselésében pedig az állam is szerepet vállal. Emellett a biztosítók a feltételeknek megfelelő károk jelentős részét egy állami garanciával támogatott közös kockázatviselési rendszerbe terelhetik, amelynek működtetésében a francia állami viszontbiztosító, a CCR is szerepet kap. Ez védelmet nyújthat akkor, ha egyetlen zavargássorozat miatt egyszerre rengeteg biztosítási kár keletkezik.
Az új rendszer a jelenlegi tervek szerint 2027. január 1-jén léphet hatályba, ehhez azonban még szükség van az uniós jóváhagyásra és a végrehajtási szabályok elfogadására. Addig a biztosítóknak a meglévő biztosítási és viszontbiztosítási megoldásokra, valamint az esetleges állami kártérítés lehetőségére kell támaszkodniuk. A legnagyobb kockázatot nem feltétlenül egy-egy kiugróan nagy kár jelenti, hanem az, ha a zavargások rövid idő alatt sok, egymással összefüggő kárt okoznak. Érintettek lehetnek az üzletek és más kereskedelmi ingatlanok, a gépjárművek, az állami tulajdonú épületek, de a működés leállása miatt a vállalkozások is jelentős veszteségeket szenvedhetnek.
Roland Lescure francia pénzügyminiszter a zavargások után biztosítókkal, üzleti érdekképviseletekkel és bankokkal egyeztetett, majd támogatási intézkedéseket jelentett be az érintett vállalkozások számára. Az AXA és a BPCE Assurances a károk bejelentésére rendelkezésre álló határidőt is meghosszabbította: az általános öt nap helyett harminc napot biztosítanak az ügyfeleknek.
Nemzetközi szinten is növekvő kockázat
A sztrájkokhoz, zavargásokhoz és polgári rendbontásokhoz kapcsolódó, úgynevezett SRCC-károk globális biztosított értéke a Howden Re becslése alapján 2013-ban még elhanyagolható volt, 2020 és 2024 között azonban meghaladta a 8 milliárd dollárt. A növekvő társadalmi polarizáció és politikai megosztottság tovább fokozhatja a kockázatot. A biztosítók ezért egyre gyakrabban korlátozzák az ilyen eseményekre nyújtott fedezetet, vagy külön díjat számítanak fel érte. A tendencia arra utal, hogy a polgári zavargások kockázata a biztosítási és viszontbiztosítási piac számára is egyre inkább önálló, katasztrófaszerű kockázati kategóriává válik.