Az ado.hu „Mi legyen a nyugdíj kezdő időpontja?” című cikke alapján összefoglaltuk, mire érdemes figyelni a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztásakor. A kérdés 2027-ben az 1962-ben születetteket érinti, akik ekkor töltik be a 65. életévüket.

Mikor lehet nyugdíjba menni? Teljes öregségi nyugdíjhoz a korhatár betöltése és legalább húsz év szolgálati idő kell. Résznyugdíjra tizenöt év szolgálati idővel nyílik jog. A nők negyven év jogosultsági idővel, életkortól függetlenül mehetnek kedvezményes nyugdíjba. 2018. július 25. óta nem feltétel, hogy a nyugdíj kezdőnapján megszűnjön a biztosítási jogviszony.

Miért számít az év? A nyugdíjat a megállapítás évének szabályai szerint számolják. Aki 2027-ben vonul nyugdíjba, az első nyugdíjemelését 2028 januárjában kapja. Aki a következő évre halasztja, azt 2028-as szabályok szerint számolják, és az első emelés 2029-ben jár. A korábbi évek keresetét az ún. valorizációs szorzók igazítják az új szinthez. Ezeket minden év márciusában teszik közzé, ezért az összeg előre pontosan nem ismert. Ha utólag az derül ki, hogy a korábbi év kedvezőbb lett volna, a nyugdíj hat hónapra visszamenőleg is kérhető.

Mit nyer, aki tovább dolgozik? Ha valaki a korhatár után nyugdíj nélkül, legalább 30 napot szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelést kap: 30 naponként az ellátás 0,5 százalékát. Egy év további munka így 6 százalékos emelést jelent.

Mi a nyugdíjrögzítés? A húsz év szolgálati időt elérő, a korhatárt betöltő személy a korhatár napjára kérheti a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását. Ha utána legalább 365 napnyi szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonuláskor azt az összeget kapja, amelyik kedvezőbb: a rögzített, azóta emelt nyugdíjat vagy az újraszámítottat.

Fontos tudni: a nyugdíjkérelmet csak a döntés jogerőre emelkedéséig lehet visszavonni. A korhatár előtti ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülők a 65. születésnaptól öregségi nyugdíjat kaphatnak. A „nők negyven” nyugdíjánál nincs nyugdíjnövelés és rögzítés, mert mindkettő a korhatár betöltéséhez kötött.

Év végi tipp: a nyugdíjbiztosítás adójóváírása

Az előtakarékosság időzítésénél az év vége is számít. Aki nyugdíjbiztosításba fizet, az adott évben befizetett díj 20 százalékát, legfeljebb 130 ezer forintot kaphat vissza adójóváírásként. A maximumhoz évi 650 ezer forint befizetés kell. A nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással együtt az adójóváírás felső határa évi 280 ezer forint.

Aki idén még nem érte el a keretet, december 31-ig pótolhatja: eseti díjat fizethet a meglévő szerződésére, vagy új szerződést köthet. Mindkét esetben a díjnak az év utolsó napjáig be kell érkeznie, ezért az utalással érdemes nem az utolsó napig várni. Aki most kezdené, havi 54 ezer forintot meghaladó díjjal számolhat a teljes keret kihasználásához. Idén azonban az eseti befizetés a gyorsabb út.

Néhány dologra figyelni kell:

• A jóváírás nem jár automatikusan. A következő évi szja-bevallásban kell kérni, a NAV bevallási tervezete azonban a biztosítók adatai alapján általában már tartalmazza.
• A jóváírást az adó fedezi. Csak annyi igényelhető, amennyit az összevont adóalap utáni, kedvezmények levonása utáni adó fedez.
• A kedvezmény nem szabad pénz. A szerződés lejárata (az öregségi nyugdíjkor betöltése) előtti kivétel esetén a teljes szerződésre kapott adókedvezmény 20 százalékkal növelt összegét vissza kell fizetni a NAV-nak.