A mintegy 40 oldalas anyagban, ami a 2010 júliusában kiadott Zöld Könyv folyománya, a Bizottság világossá teszi, hogy miközben az EU-nak nincs közvetlen beleszólása abba, hogy tagországai milyen nyugdíjrendszereket mûködtetnek, az egyes országok nyugdíjpolitikája mégis közös érdeklõdésre tart számot, hiszen a költségvetés helyzetét befolyásoló tételként közvetve hatással van a gazdasági és pénzügyi unió mûködésére (EMU), és az EU2020 gazdasági stratégia öt kiemelt célja közül kettõ is összefüggésben van a területtel – írja a BruxInfo. Ezért Brüsszel, a jövõben ha lehet még jobban ki kívánja domborítani az Európai Unió rásegítõ és támogató szerepét a nyugdíjreformokban, amit a demográfiai változások miatt különösen sürgetõnek lát.

A Bizottság úgy véli, hogy az esetek többségében további erõfeszítések kellenek, miután a folyamatban lévõ gazdasági és pénzügyi válság még inkább megnehezítette a demográfiai változások kezelését és rávilágított a kiegészítõ, piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségeire is.

A Fehér Könyv kiemeli, hogy a mai nõknek és férfiaknak, akik hosszabb ideig élnek, hosszabb ideig kell aktívnak lenniük és többet kell félretenniük a nyugdíjas évek elõtt, különben öreg korukra nem számíthatnak tisztességes és elégséges nyugdíjra, mert nem lesz mibõl fedezni a felmerülõ többletköltségeket. Arra is felhívja a figyelmet a Bizottság, hogy a probléma már rövid távon is jelentkezik, hiszen az úgynevezett „baby boom” generáció elért a nyugdíjas korhoz, miközben Európa munkaképes korú lakossága csökkenésnek indul. A várható élettartam 2060-ra 5-7 évvel is magasabb lehet a jelenleginél, és éves szinten két millió fõvel nõ évente az EU-ban a 60 év felettiek tábora, kétszer gyorsabban, mint a 2000-es évek elején. Eközben a 20 és 59 év közöttiek száma a következõ évtizedekben évrõl-évre csökkenni fog.

A gazdasági és pénzügyi válság tovább élezi a problémát, mert a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszereket hátrányosan érinti a hanyatló foglalkoztatás és ami ezzel jár, a csökkenõ nyugdíjbefizetések. A nyugdíjkiadások jelenleg a GDP több mint 10 százalékára rúgnak, de 2060-ra akár a GDP 12,5 százalékát is elérhetik.

A Fehér Könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg uniós átlagban a 65 éven felüliek jövedelme 94 százaléka a teljes lakosság átlagjövedelmének, amely várhatóan csökkenni fog. Az úgynevezett demográfiai függõségi ráta (vagyis a 65 év felettieknek a 15-64 év közötti aktív keresõkhöz viszonyított aránya) a 2010-es 26 százalékról 2050-re 50 százalékra emelkedik. A gazdasági függõségi ráta - a munkanélküliek és a nyugdíjasok foglalkoztatottakhoz mért aránya – a Bizottság szerint, amennyiben Európának el sikerül érni az EU2020 stratégiában megcélzott 75 százalékos foglalkoztatási szintet, a jelenlegi 65 százalékról 2050-ben 79 százalékra emelkedik majd.

A „könyvbõl” az is kiderül, hogy az elmúlt egy évtizedben jelentõs mértékben, közel tíz százalékkal sikerült növelni a foglalkoztatás szintjét az 55-64 éves korosztályban (uniós szinten a 2001-es 37,5 százalékról 2010-re 46,3 százalékra). A Bizottság szerint a munkaerõpiaci részvétel még mindig túl alacsony a nyugdíjas kor küszöbére lépett korosztály körében.