Vízkeleti Sándor szerint az összevonás egyszerûsítené és olcsóbbá tenné a nyugdíjpénztári rendszert. Úgy vélekedett, nem várható nagy volumenû visszalépés a társadalombiztosítási rendszerbe, mert akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradtak, megfontoltan választották ezt a formát.

Mivel a pénztárak vagyonkezelési tevékenysége a befektetési alapokéhoz és az értékpapír-megtakarítások értékpapírszámlán való nyilvántartásához (kollektív befektetés-kezelés, egyéni számlavezetés) hasonlít, indokolt lehet a nyugdíjpénztári szabályozás közelítése a befektetési alapokéhoz. A szolgáltatók által felszámítható díjakat, ezáltal az összköltséget az állam az adókedvezmények miatt szükségszerûen korlátozza. A nyugdíjpénztári rendszer költséghatékonyságát emellett nagyban javítaná, ha az intézmények adminisztrációját csökkentenék.

S mivel a megtakarítások kezelése a nyugdíj-elõtakarékossági számla (nyesz) kezeléséhez is hasonló - bár ebben az esetben nem a kollektív vagyonkezelés, hanem a számlatulajdonos befektetési döntése a meghatározó -, ha a magánpénztári tagok önkéntes pénztárakba vihetnék át megtakarításaikat, lenne értelme annak is, hogy nyesz számlára helyezzék el a felhalmozott vagyont. Ma már van példa arra, hogy az egyénileg kiválasztott és megvásárolt befektetést is elismerik nyugdíj-megtakarításnak, és az egyéni megtakarító jogosulttá válik az adókedvezményre (például, ha céldátum vagy Target Date alapokat vesz), amennyiben a megtakarítást nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódva használja fel - ismertette.

Amikor tehát a kormány átgondolja a helyzetet, érdemes lenne megfontolni, hogyan lehetne átvinni a felhalmozott vagyont önkéntes pénztárba vagy nyesz-számlára, racionálisan ilyen irányba kellene változnia a szabályozásnak - hangsúlyozta. Kérdésekre elmondta: nagyon fontos lenne, hogy Magyarország megállapodjon az IMF-fel és az EU-val; a piac azt gondolja, hogy lesz megállapodás, ezért az év végére alacsonyabb kamatszinttel számol.

Magyarország az év eleje óta jelentõsen profitált a világban zajló pozitív folyamatokból, a magyar befektetési eszközöktõl való félelem az IMF/EU hitelkeret aláírása nélkül is csökkent. A magyar állampapírokat veszik - a külföldiek tulajdonában lévõ magyar állampapír-állomány új csúcsra, 4.100 milliárd forintra emelkedett -, ám nagyon magas áron - mutatott rá.

A megegyezésben és a kormányzati gazdaságpolitika hitelességében támadt bizonytalanság azonban csak kismértékben csökkent. Nagy a kockázata annak, hogy lesznek még hullámok, s amíg nincs külsõ védõháló, egy negatív világpiaci hullám esetén nagyobb eséllyel alakulhat ki újabb pánikhangulat, ami megmutatkozhat a forint árfolyamában és az állampapír-hozamokban is.

Vízkeleti Sándor szerint lesz megállapodás, de a kormány azt akarja, hogy ne az IMF kényszerítse ki az intézkedéseket. Úgy vélekedett, a kormány egy második Széll Kálmán Terven dolgozik, s elõbb utóbb be fogja mutatni, elébe menve a tárgyalásoknak, így az egyeztetésen a kevésbé izgalmas pontok szerepelnek majd.

A világgazdasági környezetrõl elmondta: még nem egyértelmû, hogy tartós fellendülési ciklus kezdõdött, vannak olyan gazdasági mutatók, amelyek javulást, mások lassulást jeleznek. Ennek a befektetési piacokra is hatásai vannak, az utóbbi idõben nagy volatilitás volt tapasztalható.

Arra lehet számítani, hogy a normalizálódó világgazdaság hatására a kockázatosabb (elsõsorban a fejlõdõ) piacokon tovább mérséklõdhetnek a kockázati prémiumok és a kamatszintek, csökkenhet a félelem a kockázatosabb eszközökkel szemben, ezért megkezdõdhet a tõke kiáramlása az ultrabiztonságos és nagyon alacsony hozamú eszközökbõl. A befektetõk olyan eszközöket keresnek, amelyek megvédik õket a bizonytalanságoktól, ezért a rugalmasabb, abszolút hozam elérését kitûzõ, de mérsékelt kockázatú eszközök, illetve a tõke- és hozamvédett befektetések iránti kereslet erõs maradhat 2012-ben.

Magyarországon az elmúlt hónapokban jelentõsen változott a középosztály pénzügyi helyzete - mutatott rá Vízkeleti Sándor. A végtörlesztés, az árfolyamgát és a többi devizahitellel kapcsolatos intézkedés nagymértékben csökkentette a lakosság eladósodottságát, egyúttal ennek a rendszeres jövedelemmel rendelkezõ lakossági rétegnek csökkent a felhalmozott pénzügyi tartaléka, s havi kiadása is, miközben a személyi jövedelemadó változása valószínûleg kedvezõen érintette. A hitelfelvételi hajlandóság csökkent. Mindebbõl arra lehet következtetni, hogy az idén nõni fog - fõleg a rendszeres - megtakarítási termékek iránti kereslet.

A lakossági megtakarításokért várhatóan erõs verseny alakul ki, mert a bankrendszer mellett az állam is szeretné jobban bevonni a lakosságot az államháztartás finanszírozásába, az alapkezelõk és biztosítók pedig szeretnék kompenzálni a vagyonkiesést.

Jelenleg a lakosság kockázatkerülése miatt a betétek a legnépszerûbbek. Kérdés azonban, meddig gyûjtik a betéteket intenzíven a bankok, a hitel/betét mutató ugyanis a hitelezés visszaesése miatt gyorsan javul, ha pedig a bankok nem tudják kihelyezni a forrásokat, nem lesz szükség agresszív betétkampányra - mondta a vezérigazgató. 

MTI