A részvevõk 39 százaléka szerint a kormányzati beavatkozás, 35 százalékuk szerint a gazdasági válságra adott sajátos magyar válasz, 19 százalék szerint pedig maga a globális gazdasági válság lesz a legjelentõsebb befolyásoló tényezõ a következõ három évben a piacon.

Az egészségügyi biztosítások tekintetében a szakma 41 százaléka 5-20 milliárd forint díjbevételt vár 2014-re ebbõl az üzletágból, 31 százalékuk 20-50 milliárd forintra becsülte azt.

A biztosítók befektetéseibõl tavaly 944 milliárd forint volt állampapírban, és 1.039 milliárd egyéb befektetésben. Az állampapír befektetés a csúcson - 2007-ben - 1.152 milliárd forintot tett ki - ismertette Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító elnök vezérigazgatója, a Magyar Biztosító Szövetsége (MABISZ) elnökhelyettese. Az államnak érdeke lenne, hogy belsõ forrásból finanszírozza magát, és ennek egyik eszköze az életbiztosításokban felhalmozódott tõke - tette hozzá az elõadó.

Dráguló életbiztosítások

Hanák Gábor, a KPMG igazgatója szerint Magyarországon drágulni fognak az életbiztosítások, miután az Európai Bíróság ez év december 21-tõl megszüntette azt a derogációt, amely felmentette Magyarországot az irányelv alkalmazása alól, amely tiltja a biztosításokban a nemek szerinti megkülönböztetést. Az igazgató úgy látja: a végeredmény az lesz, hogy a nõk és a férfiak átlagdíjaiból a biztosítók egy harmadik - immár mindkét nemre azonos - átlagdíjat képeznek, amelybe annyi kockázati felárat építenek, hogy összességében drágulnak az életbiztosítások.

A biztosítási piac jelenérõl és jövõjérõl folytatott kerekasztal beszélgetésen Horváth Béla, a CIG Pannónia Életbiztosító elnöke úgy vélte, hogy a profitot termelni tudó biztosítók megmaradnak, a többiek viszont eltûnnek. Pandurics Anett szerint viszont ez nem valószínû, hiszen csupán az elsõ 6 biztosító volt nyereséges tavaly.

A biztosítási piac visszaesését Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató helyettese a válsággal magyarázta: \"az emberek elõbb kenyeret vesznek, biztosításra már nem jut nekik\". Õ is kiemelte, hogy az állam a saját finanszírozásában jobban támaszkodhatna a biztosítókra. Lengyelországban például ezért ösztönzi az állam az életbiztosítások kötését - tette hozzá.

Erdõs Mihály, a Generali-Providencia Biztosító elnök vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megemlítette: 2009-ben és 2010-ben félmillió biztosítási szerzõdés tûnt el a piacról.

Ezzel szemben Horváth Béla a válság pozitív hatását emelte ki. Az emberek rájönnek, hogy csak magukra számíthatnak, ezért takarékoskodni kezdenek, és 10 éves távlatban háromszorosára nõ az életbiztosítások száma - mondta.

A résztvevõk egyetértettek abban, hogy a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítási (kgfb) szerzõdések mai nyomott ára - amit a biztosítók a piacon kényszerítettek magukra - oda vezetett, hogy emiatt a tõkéjüket kezdik felélni a társaságok. A megoldás erre valamilyen állami szabályozás lehetne.

MTI