Új utak az egészségügy finanszírozásában: élénk az érdeklõdés!
2012.04.04
A Generali Biztosító három héttel ezelõtt indította el új típusú, szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítását. A Generali Egészségprogram lehetõséget teremt a várólisták és a hálapénz elkerülésére, preventív szûrõprogramokon vehetnek részt a biztosítottak, ráadásul egy törvényi módosításnak köszönhetõen a munkáltatók adó- és járulékmentesen vásárolhatnak ilyen biztosítást alkalmazottaiknak. Ezekrõl tegnap a Biztosítási Szemle is beszámolt.

Az elmúlt hetekben a társasághoz beérkezett nagyszámú érdeklõdés azt mutatja, valós igény van ma Magyarországon az ilyen típusú ellátásra. A Generali Egészségprogramról és a hazai egészségügy kilátásairól rendezett konferenciát a biztosítótársaság, melyen a téma számos szakértõje felszólalt.

A magántõke szerepvállalása hosszú távon elkerülhetetlen az egészségügyben, hiszen a forráshiányos ellátórendszernek külsõ segítségre, tõkére van szüksége. Ez az út nyílt meg a magyar egészségügyi ellátórendszer elõtt azzal, hogy egy pár hónapja életbelépett törvénymódosítás lehetõséget teremtett arra, hogy a munkáltatók 2012-tõl adó- és járulékmentesen, a béren kívüli juttatások körében nyújtsanak munkavállalóiknak egészségügyi biztosítást. A Generali – felmérve a lakossági igényeket – elindította egészségprogramját, melyrõl az elmúlt három hét során egyre több ügyfél érdeklõdött a biztosítótársaságnál. Eddig mintegy 500 érdeklõdõt regisztráltak, és közel 100 szerzõdés megkötése van folyamatban.

A Generalinál érdeklõdõk elsõsorban arról szerettek volna információt szerezni, hogyan zajlik a társaság által koordinált betegút-szervezés, mely során a páciensek helyett megszervezik, mikor és melyik intézmény illetve szakorvos tudja fogadni õket. Számos kérdés érkezett emellett az egyes vizsgálatokhoz (pl.: MRI, CT) és szakrendelésekhez történõ várólista nélküli hozzáférésrõl és a szolgáltatási csomagok tartalmáról, ezek áráról.

„Meggyõzõdésem, hogy a biztosítók bekapcsolódásával mindenki nyer az egészségügyben: az új forrásoknak köszönhetõen a magánszolgáltatók, az állami intézmények és, ami a legfontosabb, a betegek is jól járnak. Nem véletlen, hogy az elmúlt három hét során rengeteg megkeresés érkezett hozzánk a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosításunkkal kapcsolatban. Jól látható, hogy jelentõs igény mutatkozik erre a lakosság részérõl, mi pedig mindent megteszünk, hogy biztosítsuk számukra a minõségi egészségügyi ellátást a magán- és állami intézményekben” – mondta Erdõs Mihály, a Generali elnök-vezérigazgatója az Egészségprogramot is bemutató konferencia megnyitóján.

A konferencián a Generali szakértõi mellett elõadást tartott Dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem docense is, aki hangsúlyozta: „Az elmúlt 10 évben lényegében stagnált az állami gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordított források GDP-hez viszonyított aránya. Az egészségügyi ellátás finanszírozása egyre feszítettebb Magyarországon, mindez pedig várhatóan az elkövetkezõ években sem fog lényegesen megváltozni. Emiatt a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer további zsugorodása várható. Az uniós források megfelelõ felhasználása és az állami rendszerben lévõ belsõ hatékonysági tartalékok felkutatása és kiaknázása komoly lehetõséget jelentenek ugyan a hazai ellátórendszer számára, de teljes megoldást semmiképpen nem nyújtanak a lakossági igények kielégítésére. Ezért is gondolom, hogy a magán egészségügyi biztosításnak van létjogosultsága hazánkban is, ráadásul – ellentétben a hálapénzzel – az innen érkezõ kiegészítõ forrásokat tervezetten, szabályozott körülmények között lehet bevonni.”

Az elõadásról részletesen itt olvashat: Helyzet van: tovább kell lépni az egészségügyben!

A konferencián felszólaló szakértõk között konszenzus volt a tekintetben, hogy az egészségügy finanszírozásában – nem csak Magyarországon – egyre jelentõsebb szerepe lesz a magántõkének. Mindez többek között azzal magyarázható, hogy az egyre fejlettebb és költségesebb orvosi beavatkozások, a technológiai innováció és a komplex ellátási formák elõtérbe kerülése egy egyébként forráshiányos helyzetben egyre nehezebbé teszi a kiemelkedõ színvonalú, minden állampolgárnak alanyi jogon járó ellátás állami biztosítását, ez vezet a várólisták kialakulásához is.

„Nemzetközi kutatások azt bizonyítják, hogy a magyar lakosság egészségi állapota sajnálatos módon még a gazdasági teljesítményünkhöz viszonyítva is elmarad az elvárt szinttõl. A szûrõvizsgálatok és az elsõdleges prevenció azok a területek, melyek tekintetében igazán le vagyunk maradva a fejlett, nyugat-európai országok mögött. Mindez azért is jelent problémát, mert a megelõzési programok bizonyos esetekben költséghatékonyabbak a gyógyító beavatkozásokhoz viszonyítva. A jelenlegi finanszírozási környezetben elkerülhetetlennek tûnik a magánforrások szabályozott bevonása, a megelõzés területén is” - monda el a konferencián Dr. Vokó Zoltán, az Országos Egészségfejlesztési Intézet megbízott fõigazgatója.

Részletes beszámoló itt: Népegészgéügyi kihívások: azonnali cselekvés kell!

„A biztosítók szerepvállalása plusz bevételhez juttatja az állami intézményeket is. A beáramló pénzt az állami kórház infrastruktúrára vagy bérfejlesztésre fordíthatja, így javulhat az ellátás, és megtartó erõként szolgálhat az orvosok számára is” – hangsúlyozta Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese. A biztosító egyéni és munkáltatói egészségprogramja mögött az országos hálózattal rendelkezõ Medicover magánszolgáltató és több mint 20 állami partnerkórház áll.

Paál Zoltán elõadásáról itt olvashatnak: Gyógyítási kapacitás van, csak nincs aki megfizesse - Generali Egészség Konferencia

A Generali Munkáltatói Egészségprogramot részletesen Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágvezetõje mutatta be. Kihangsúlyozta azokat az elõnyöket, amelyeket a munkáltatók élvezhetnek a program által, így például azt, hogy a szûrõprogramoknak köszönhetõen idõben felismerhetõk a betegségek, a munkavállalók egészségesebbek, ezáltal aktívabbak lesznek; betegség esetén gyorsabb ellátásra biztosít lehetõséget, kevesebb betegszabadságot, csökkenõ munkáltatói többletköltségeket eredményez (pl. táppénz, munkaerõpótlás), továbbá a gondoskodó munkahely a dolgozók lojalitását is növeli. Külön kiemelte Schaub Erika azt az törvény nyújtotta elõnyt, hogy a munkáltatói egészségbiztosítás nem számít bele az évi 500 ezer forintos béren kívüli juttatási keretbe.

A csomagok kialakításánál a kutatás alapján felderített ügyféligényeket vették figyelembe. Havi 5-10 ezer forint közötti összegért már elérhetõ az alapcsomag járóbeteg-ellátással, labor- és diagnosztikai vizsgálatokkal, 8-16 ezerért a biztosítás a terhesgondozást, házivizitet, betegszállítást és ambuláns mûtéteket is fedezi, míg az extra csomag VIP-szintû kórházi fekvõbeteg-ellátást is tartalmaz. Ha egy munkáltató csoportosan köt biztosítást, a dolgozók életkorától függetlenül egységes díjjal, már dolgozónként havi 7 ezer forintos biztosítási díj mellett hozzájuthatnak a legkorszerûbb szakellátáshoz és diagnosztikai szolgáltatásokhoz. Kivétel nélkül mindenkinek jár a személyre szabott preventív szûrõprogram, a szájüreg- és bõrrák szûrés, valamint az e-pszichológiai tanácsadás. A biztosítottak betegség esetén korlátlanul juthatnak egészségügyi ellátáshoz az ország egész területén. A Generali Egészségvonal 24-órában elérhetõ, telefonos egészségügyi tanácsadással, az ellátás megszervezéshez szükséges idõpontfoglalással, ahol orvos is folyamatosan rendelkezésre áll.



További információ: http://www.generaliegeszsegprogram.hu/