A bank csütörtökön tette közzé öngondoskodási indexének márciusi eredményeit. Az errõl szóló közleményben az OTP kiemeli: bár egyre többen ismerik fel, hogy a jövõjük anyagi biztonságáról való gondoskodás elsõsorban a saját feladatuk, nem pedig az államé, 36-ról 34-re csökkent a lakosság öngondoskodási képességét kifejezõ OTP Öngondoskodási Index értéke.

Az index 80 elembõl áll, értéke 0 és 100 pont között lehet, és a pénzügyi vonatkozások mellett az egészségmegõrzés, illetve a környezetvédelem területén mért tetteket és véleményeket is figyelembe veszi.

Leggyakrabban váratlan helyzetre tartalékolnak az emberek, ám tavaly nyár óta folyamatos csökkenés tapasztalható a \"vésztartalékokban\" is - olvasható a közleményben. Míg 2011 júniusában a válaszadók 28 százaléka rendelkezett az elõre nem látható helyzetekre félretett pénzzel, az idén márciusban már csak 23 százalékuk. Egyre hosszabb idõre elegendõ viszont a vésztartalék: szûkre fogott kiadásokkal most átlagosan 20 hónapig tudnának megélni azok, akiknek van ilyen megtakarításuk. Tavaly nyáron átlagosan 16 hónapra volt elegendõ a félretett pénz. A növekedés arra utal, hogy elsõsorban azok élték fel a vésztartalékot, akik kisebb megtakarítással rendelkeztek.

A tartalékok csökkenése szinte valamennyi pénzpiaci megtakarítási formát érintette. Csupán két forma - az egészségpénztár és a START számla - esetében nem tapasztalható változás. Szembetûnõ a csökkenés viszont a legnépszerûbb megtakarítási konstrukció, a lekötött betét esetén, ahol tavaly nyár óta 7 százalékpontos csökkenés látható: 2011 nyarán 20 százalék, jelenleg pedig csupán 13 százalék rendelkezik lekötött betéttel.

Az OTP felmérése szerint alacsonyabb lett az egy fõre esõ öngondoskodási formák száma is. 2011 júniusában a vizsgált 15 konstrukcióból átlagosan 1,5-tel rendelkeztek a válaszadók, jelenleg csak 1,1-gyel.

Az összes megkérdezett 16 százalékának volt olyan devizahitel tartozása tavaly szeptemberben, amelynél élhetett végtörlesztéssel. Közülük majdnem minden ötödik (19 százalék) kedvezményes árfolyamon fizette vissza a tartozását, 1 százalék nem kedvezményes árfolyamon fizette vissza, 80 százalék pedig különbözõ okokból nem végtörlesztett. Azok közül, akiknek olyan devizahitel tartozása volt, hogy élhetett a végtörlesztéssel 8 százalék saját forrásból, 5 százalék saját forrásból és kölcsönbõl, 6 százalék pedig teljes mértékben hitelbõl végtörlesztett.

A korábbi mérések eredményével megegyezõen az emberek 58 százaléka készít pénzügyi tervet a következõ hónapra, hosszabb távon pedig továbbra is jóval alacsonyabb ez az arány: a következõ évre 24, öt-tíz évre 7 százalék, évtizedekre elõre pedig csupán 4 százalék. Nincs jelentõs változás a megtakarítási célok esetében sem: hosszabb távú megtakarítási célokkal a megkérdezettek egyharmada rendelkezik csupán.

A konkrét öngondoskodási formákkal kapcsolatos tervek esetén viszont jelentõs változások tapasztalhatóak. 2011 nyaráról 2011 õszére 42-rõl 46 százalékra nõtt a konkrét öngondoskodást tervezõk aránya, miközben a tényleges megtakarítási formákkal rendelkezõk aránya már akkor is csökkenõ tendenciát mutatott. Idén tavasszal azonban az õszi adatokhoz képest érzékelhetõ visszaesést mért a kutatás: 41 százalékra csökkent azok aránya, akik bármilyen öngondoskodási formát terveznek.