A fejlett gazdaságú országokban 2050-re a társadalom felét öregek fogják alkotni: ugyanannyian lesznek, mint a dolgozó réteg. A Független.hu által idézett IMF tanulmány azt mutatja, hogy a probléma globális jellegû, és az élettartam növekedése nagyobb kockázat, mint gondolták.

\"Ha 2050-ben mindenki csak három évvel él tovább, mint most várható - mint ahogy éveken át alábecsülték az élettartam várható hosszabbodását -, a társadalomnak évente a GDP 1-2%-nak megfelelõ extra forrásra lesz szüksége.

Egyedül az Egyesült Államokban 9.0 százalékponttal növeli a magánnyugdíj alapok kötelezettségeit az extra három év életidõ. Az IMF sürgeti a kormányokat és a privát szektort, készüljenek föl a hosszabb élettartam kockázatára.

Az IMF becslése szerint, ha a fejlett gazdaságok a 3 plusz életév miatti nyugdíjalap-hiányt most azonnal be akarnák tömni, a 2010. évi GDP 50%-ának megfelelõ összeget kellene rákölteniük. Ugyanez a fejlõdõ gazdaságoknak a GDP 25%-ába kerülne.

És ezeket az extra költségeket az országoknak az öregedõ népesség miatti teljes, megduplázódó költségeken felül kell viselniük 2050-ben.

A becslések csak a nyugdíjra vonatkoznak. Nem tartalmazzák az egészségügyi költségeket, amelyek szintén nõnek, azzal, hogy valaki hosszabb ideig él. Egy 2009 decemberében készült tanulmány (MacArthur Research Network on Aging) az öregedésrõl, azt a becslést adta, hogy az amerikaiak, azzal, hogy 3 - 8 évvel tovább élnek, mint várható volt, 3,2 trillió dollárral nagyobb terhet rónak az egészségügyi ellátó és társadalombiztosítási rendszerre.

Észak-Amerikában és a fejlett európai országokban az élettartam 8 évvel nõtt 1970 és 2010 között, és várhatóan további 4 évvel növekszik 2050-ig - ami 5 hét évente.
A 65 év fölötti népesség aránya a munkaképes korúakéhoz (15-64 éves) képest a teljes népességben 24%-ról - várhatóan - 48%-ra nõ a fejlett gazdaságú országokban 2050-re: vagyis egy dolgozó - egy nyugdíjas lesz az arány.

A felemelkedõ európai országokban az élettartam sokkal lassabban nõtt: 1,1 évvel évente, 2010-ig. De a következõ 40 évben élesen, 6,8 évvel fog megnõni - várhatóan, mondja az IMF. A fejlõdõ országokban az öregek aránya várhatóan a jelenlegi 13%-ról 33%-ra emelkedik 2050-re.

A kormányoknak kezelni kell azt a kockázatot, hogy az emberek tovább élnek: emelni kell a nyugdíj-korhatárt, a nyugdíj-járulékokat, és csökkenteni a nyugdíjakat. Ezeket a lépéseket már fontolgatják a legfejlettebb gazdaságok.