2012 elsõ negyedévében mindössze 45 csõdeljárás indult, azaz az eredetileg 1991-ben elfogadott csõdtörvény sokadik átdolgozása sem hozott valódi áttörést a nehézségekkel küzdõhazai cégek életében. Emellett a csekély polgári és büntetõjogi következmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy tavaly közel 20, az idei elsõ negyedévben pedig 35 százalékkal növekedett a felszámolások száma.
Ez azért is rossz hír a hazai vállalati szektornak, mert felszámolások esetén itthon, átlagosan a követelések csupán 1 százaléka térül meg. Ugyancsak lesújtó adat, hogy 2011-ben 65, az idei elsõ negyedévben pedig 54 százalékkal növekedett a végelszámolások száma, és ezek jelentõs része is felszámolásban végzõdik – állítja az Atradius Collections.
„Ilyen körülmények között létfontosságú lenne a következetes követeléskezelés, de a magyar vállalatok továbbra is csak kevéssé hajlandóak követeléskezelési eszközök használatára a fizetési kockázatok csökkentése érdekében” – mutatott rá dr. Harka Péter az Atradius Collections országigazgatója, hivatkozva az Atradius Collections 17 európai országra kiterjedõ kutatásának eredményeire.
A felmérésben Belgium, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Dánia, Nagy-Britannia, Írország, Ausztria, Görögország, Svájc, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország cégeinek követeléskezelési szokásait vizsgálták.
Az Atradius Collections szerint a felmérésben részt vevõ magyar vállalatok egyetlen, csak a legáltalánosabbnak számító kockázatkezelési eszközt használtak magasabb arányban, mint az európai átlag: a magyar válaszadók 39 százaléka hajlott a vevõ múltjának leellenõrzésére, szemben a felmérés európai átlagának 34 százalékos értékénél.
Ugyanakkor a vevõk hitelképességének ellenõrzését Magyarországon a vállalkozók 29, míg Európában átlagosan 38 százaléka kéri, hitelbiztosítást pedig 13 illetve 17 százalékuk köt. A vevõk hitelezési monitoringját a cégek 28 százaléka használja Európában, ezzel szemben Magyarországon csak 14 százalékuk. Készpénzes értékesítéssel a magyar vállalkozások 25, míg az európaiak 33 százaléka védekezik a nemfizetési kockázatok ellen. Az egy adott vevõtõl való függés csökkentése sem volt lényegi szempont a hazai cégeknek: mindössze 8 százalékuk foglalkozott ezzel a problémával, szemben a felmérésben résztvevõ országok 20 százalékos átlagával. A behajthatatlan követelések ellen a magyar vállalkozások 9 százaléka tartalékolt, és ugyanilyen arányban folyamodtak a biztosítékokkal fedezett fizetésekhez is. Ezek az adatok messze elmaradnak az európai átlagtól, ahol ugyanezek aránya 18 és 23 százalék.
Ezeknél is nagyobb mértékben hanyagolják az aktív hitelmenedzsmentet a magyar vállalkozások, hiszen ezt mindösszesen 7 százalékuk alkalmazza, miközben az európai átlag 35 százalék.
Követeléskezelõhöz a magyar vállalkozók 16, míg az európaiak 20 százaléka fordult.
„A követeléskezelõ nemcsak a puszta behajtáshoz ért, de szaktudása és tapasztalat révén olyan megoldásokat ismer, amelyek még reménytelennek tûnõ helyzetben is mûködnek” – állítja dr. Harka Péter.
Az Atradius saját gyakorlatában például olyan is elõfordult már, hogy egy fizetõképes és együttmûködõ vállalkozás nem tudott fizetni az Atradius ügyfelének, saját kifizetetlen kinnlevõségei miatt. Az Atradius nemzetközi hálózatának köszönhetõen sikeresen behajtotta ügyfele adósának követelését – elvágva ezzel a körbetartozási láncot –, aki így kiegyenlíthette a tartozását.
„Ez is azt bizonyítja, hogy a professzionális követeléskezelés elengedhetetlen az üzleti világban, hiszen a követeléskezelõk szaktudása nélkül ezek cégek akár könnyen le is húzhatták volna a rolót” – figyelmeztet dr.Harka Péter.
Hozzátette: az idõzítés is nagyon fontos, hiszen a számla fizetési határidejét követõ napok számának növekedésével nõ a nem fizetés kockázata is: míg a 60-90 nap közötti késedelem még csak a problémás kategóriába sorolható, addig a 90 napon túli késés esetén már meredeken zuhan annak az esélye, hogy a cég hozzájusson a pénzéhez.