A hitelpiacon a nem-teljesítõ hitelek állománya ugyan lelassulva, de tovább nõ, s a közeli hónapokban még nincs jele trendfordulónak. Mind a lakossági, mind a vállalati hiteleknél nõ az átstrukturált hitelek aránya, ám ezen állománynak egy bizonyos része ismét késedelmessé válik - állapítja meg a PSZÁF.

Lényeges elõrelépésnek nevezi a felügyelet a kormány és a banki közösség között létrejött otthonmentõ megállapodást, amelynek intézkedései révén élénkülhet és biztonságosabbá válhat a hitelezés a PSZÁF szerint, enyhülhetnek a hitelminõségi problémák, és fokozatosan helyreállhat a fedezetek érvényesíthetõsége, javulhat az adósok helyzete, és átmenetileg mérséklõdhetnek a törlesztési költségek.

A bankok átlagos jövedelmezõsége 2010-ben rendkívül alacsony volt – a bankszektor közel fele veszteségesen mûködött – és várhatóan idén is nyomott marad a magas, bár mérsékelten csökkenõ hitelkockázati költségek és a különadó miatt. A bankhitelek állománya tranzakciós alapon 2009 tavasza óta folyamatosan csökken, aminek oka a gyenge hitelkereslet, a szelektív hitelezésbõl adódó kínálati korlát, következménye pedig a mérethatékonyság romlása lehet.

A PSZÁF felhívja a figyelmet, hogy a hitelaktivitás növekedésének elindulása lényeges és kívánatos lenne, míg ennek elmaradása kockázatot hordoz magában. A bankrendszer eszközoldali likviditása megfelelõ és tõkehelyzete erõs (különösen kedvezõ az elsõdleges alapvetõ tõkeelemek magas aránya), bár a tulajdonosok ma fõként csak a veszteségek pótlását, és nem a kockázati expanziót vállalják föl a tõkejuttatásokkal.

A takarékszövetkezetek helyzete viszonylag kedvezõ, fõként magas likviditásuk és a komoly devizahitelek hiánya miatt. A szektor korábbi lendületesen növekvõ vállalati hitelezése 2010 közepén megtorpant. A teljes késedelmes hitelállomány aránya csökkent, de a lakosság súlyos fizetési késedelmeinek aránya itt is tovább nõtt, az értékvesztési kiadások magas szinten stabilizálódtak. A kamat- és jutalékbevételek csökkentek, a költséghatékonyság viszont javult. A visszafogott ütemû hitelezés és az érdemi pozitív jövedelmezõség a tõkemegfelelés javulását hozta.

A biztosítók díjbevétele tavaly az inflációtól elmaradva mérsékelten nõtt. Ezen a piacon a kereslet a válság éveiben jelentõsen csökkent, a szektor pedig nem a hagyományos, hanem a befektetési konstrukcióknál hajtott végre érdemi termékfejlesztést. 2010-ben a biztosítók korábbi jó jövedelmezõsége lényegében nullára csökkent, elsõsorban az árvíz- és viharkárok miatti kárkifizetések, másrészt a különadó hatása miatt. Idén az üzletméretnél és a jövedelmezõségnél is negatív kilátást jelent a keresleti és termékhelyzet, a nem-élet ágat jellemzõ intenzív termékverseny, illetve a bevételcsökkenés a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása miatt, a pénztárak vagyont kezelõ biztosítói csoportoknál. A tõkefeltöltöttség megfelelõ, jóllehet a 2013-tól induló Szolvencia II. szabályozói rendszer a tõkemutató nagyobb volatilitását hozhatja.

A bankok növekvõ versenyt támasztanak a befektetési vállalkozásoknak, ami a piac fokozódó koncentrációját hozhatja. A kezelt ügyfélvagyon és a kereskedési forgalom 2010-ben érdemben bõvült, de a kereskedési eredmények mérséklõdtek. A befektetési vállalkozások jövedelmezõsége csökkent, de még mindig figyelemre méltóan magas, átlagos tõkehelyzetük is megnyugtató. A magánpénztári változások miatt azonban mind az alap-, mind a portfóliókezelés esetében némi visszaesés várható, néhány – a meghatározóan magánpénztárakhoz kötõdõ – szolgáltatónál a jövedelmezõ mûködés is megkérdõjelezõdhet.

Több magánnyugdíjpénztár megszûnése és a megmaradó szereplõk piaci részarányának átrendezõdése várható. A fennmaradó szereplõk mûködési tartalékainak szintje alacsony, így a mûködõképességük megõrzéséhez már rövid távon is a kiadások nagyarányú mérséklése szükséges. A magán- és önkéntes pénztárakat is üzemeltetõ pénzügyi csoportoknál megjelenhet a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is - figyelmeztet a felügyelet.