A biztosítási szektor egyik legjelentõsebb nemzetközi érdekvédelmi szervezte, az International Insurance Society közel ezer tagot számlál, több mint 90 országból. A szervezet célja a nemzetközi szakmai tapasztalatok, innovációk, legjobb gyakorlatok cseréjének támogatása, melyet a Geneva Association-nel közösen végzett tanulmányokkal is igyekszik elõsegíteni.

Az idei torontói konferencia legfontosabb üzenetét a kanadai Pénzügyi Szolgáltatók Felügyeletének Hivatalának (OSFI) felügyelõje foglalta össze beszédében, aki szerint a biztosítók és a viszontbiztosítók is megtanulták a leckét a válságból, és tudják, hogy milyen elemekbõl kell felépülnie a hatékony szabályozói környezetnek.

A legfontosabb, amit megtanultak, hogy a kockázatmenedzsmentnek igen nagy hangsúlyt kell fektetni, csakúgy, mint a stressz-teszteknek. A biztosítóknak minél elõbb meg kell határozniuk, hogy egy esetleges újabb válság esetén miképpen cselekednének – közölte Julie Dickson. A biztosítókon felül természetesen a szabályozók és felügyeletek felelõsségét is kihangsúlyozta a Dickson.

A felügyelõ beszélt az Európai Unió új, kockázati alapú keretrendszerérõl, a 2013-tól bevezetésre kerülõ Szolvencia II-rõl, amit kitûnõ kezdeményezésnek tart, azonban vélhetõen elégtelen eszköznek bizonyul majd egy esetleges válság elkerüléséhez. Dickson szerint szükség lenne nemzeti felügyeletek tevékenységének harmonizációjára is a biztosítói tevékenységek egyre nagyobb léptékû globalizálódása miatt.

A számviteli standardok konvergenciáját nem lehet túlhangsúlyozni, hiszen enélkül nem lehet azon biztosító társaságok tevékenyégét maradéktalanul összehasonlítani, amelyek nemzetközi piacokon vannak jelen.

A szemináriumon mutatta be a Georgia State University kockázatmenedzsmenttel foglalkozó professzora legújabb kutatását, melynek legfõbb következtetése, hogy az Egyesült Államokban egy új, és modern pénzügyi szabályozói rezsimet kell kialakítani. Robert Klein szerint a jelenlegi szolvencia elõírások túlságosan szabálycentrikusak, nem fektetnek elég hangsúlyt a modell alapú számításokra.

Klein azt is kihangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a piaci problémák – például egyes országok magas kamatszintje – és a piaci diszfunkciók – például megnövekedett fizetésképtelenség – között. Elõbbieket ugyanis a szabályozók nem képesek orvosolni, utóbbiak viszont beavatkozást igényelnek.
Az Allianz alelnöke elõadásában kihangsúlyozta: a pénzügyi válság kirobbanásának két legfontosabb oka a követhetetlen tõkeáttétel volt, amelyben a biztosítók viszonylag kis szerepet játszottak a többi pénzügyi intézményhez képest. Miután a viszontbiztosítás a biztosítók szerzõdéseinek kevesebb mint öt százalékát érinti, így összefonódásról nem lehet beszélni, ami azt jelenti, hogy a biztosítók körében kisebb eséllyel alakul ki pénzügyi járvány.

A Német Biztosítási Szövetség (GDV) elnöke szerint valóban szükség van egy szabályozói reformra, különösen a határokon, szektorokon átnyúló tevékenységet folytató társaságok miatt, ugyanakkor az ügyfelek érdekében is el kell kerülni, hogy túl nagy teher kerüljön a biztosítók nyakába. Az elnök szerint a nyilvános vitákban ritkán esik szó a szabályozás költségvonzatáról, márpedig a túlszabályozás óriási anyagi terhet ró a társaságok, és így az ügyfelek nyakába is.