Virág Barnabás, az MNB inflációs jelentését készítõ csapat vezetõje szerdán elmondta: a külsõ környezet alapján költségsokkokra, magas nyersanyagárakra lehet számítani, ezek rövidtávon az inflációra is hathatnak. A jegybanki szakértõk megítélése szerint a külsõ kamatkörnyezet fokozatos szigorodása is várható, így például az Európai Központi Bank kamatemelésére lehet számítani, emiatt a magyar és a külsõ piacok kamatkülönbözete mérséklõdhet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett inflációs jelentése szerint 2011-ben 2,6 százalékos GDP-bõvülés és 3,9 százalékos infláció várható.
A jegybanki szakértõk az államháztartás uniós normák szerint elszámolt ESA-egyenlegét - a Széll Kálmán Terv egyes pontjainak részleges figyelembe vételével - 2,4 százalékos többletre várják.

A jelentés szerint a gazdasági növekedés szerkezeti kettõssége továbbra is megfigyelhetõ: a recesszióból való kilábalás fõ forrása a külsõ kereslet, amihez a belsõ kereslet csak fokozatosan zárkózik fel.

Jövõre is gyenge marad a belföldi kereslet, ennek hatására csökkenhet az infláció, így 2012-ben éves átlagban 3,6 százalékra mérséklõdhet a pénzromlás üteme, miközben a maginfláció 2011-ben és 2012-ben is 2,8-2,8 százalékra várható. A GDP bõvülését jövõre 2,7 százalékra valószínûsítik az MNB-ben.

A jegybank inflációs jelentése szerint az erõteljes nemzetközi keresletnek köszönhetõen az ipari termelés 2009 eleje óta szinte töretlen növekedést mutat, míg a szolgáltató-ágazatok teljesítménye változatlanul gyenge. A tényleges kibocsátás a jegybank szakértõinek becslése szerint még mindig több mint 3 százalékkal maradhat el a potenciális szintjétõl - olvasható a jelentésben.

Az inflációs jelentés megállapítja, hogy a kapacitások kihasználtsága az exportra termelõ ágazatokban már elérheti a korábban jellemzõ mértéket, miközben a szolgáltató szektorban változatlanul érdemi szabad kapacitások lehetnek.

A lakosság fogyasztási kiadásai 2009 vége óta stagnálnak, és nem mutatják az élénkülés jeleit. Több tényezõ is arra utal, hogy a fogyasztás visszafogott alakulása a jegybank korábbi elõrejelzéseinél tartósabb folyamat lehet - figyelmeztet a jelentés.

Az inflációs prognózis szerint a foglalkoztatás bõvülése csak késéssel, és lassú ütemben követi a konjunktúra növekedését. A versenyszférában továbbra sem tapasztalható érdemi létszámbõvülés, így tartósan magas munkanélküliségre lehet számítani. A laza munkapiaci feltételek bérleszorító hatása a jövõben is fennmarad, így a munkapiac oldaláról jelentkezõ inflációs nyomás alacsonynak tekinthetõ.

A háztartások fogyasztását továbbra is a bizonytalan jövedelem-kilátások és a magas adósságállomány miatt elhúzódó alkalmazkodás határozza meg, ráadásul további terhet jelent számukra a devizahitelek törlesztõ-részleteinek emelkedése. A háztartások óvatos fogyasztói magatartására csak korlátozott hatással lesz az adósmentõ csomag. Míg rövid távon a vártnál nagyobb mértékû reálhozam-kifizetés élénkítheti a fogyasztási kiadásokat, addig a Széll Kálmán-tervben és a konvergencia programban megfogalmazott intézkedések rövid távon rontják a háztartások jövedelmi pozícióját.

A válság miatt a lakosságban felerõsödött az \"óvatossági motívum\", ami szintén a mérsékeltebb fogyasztásbõvülés irányába hat - vélik a prognózis összeállítói.

A jelentés utal arra is, hogy a szigorú hitelfeltételek és a bizonytalan makrogazdasági környezet miatt a beruházási aktivitás továbbra is visszafogott maradhat.

A vállalati beruházások élénkülését a jövõben is gyenge belsõ kereslet, a változatlanul szigorú hitelfeltételek és a különadók fennmaradása akadályozza. Bár a bejelentett nagy autóipari beruházások érdemben növelik a beruházásokat, az ezen kívül esõ ágazatok esetében inkább a meglévõ kapacitások erõteljesebb kihasználására és a beruházások elhalasztására számítanak az MNB szakértõi.

A jegybank most arra számít, hogy a költségsokkok közvetlen hatásai fokozatosan lecsengenek, ezzel együtt a tovagyûrûzõ hatások átmenetileg megemelik az inflációt. Folytatódik a gazdasági kilábalás, de a belsõ kereslet kibontakozása a korábban vártnál lassabb lehet.

Virág Barnabás újságírói kérdésre elmondta, hogy a külsõ kamatkondíciók várható szigorodása, az ottani és a hazai piacon tapasztalható kamat különbözetének csökkenésével középtávon a forint árfolyamának gyengülése várható.