Még az egyetemisták sem tájékozottak a pénzügyekben, döntéseiket elsõsorban a televíziós és rádióban hallható reklámok valamint a család és az ismerõsök véleménye befolyásolja, derült ki a MasterCard ezerötszáz magyar felsõoktatásban tanuló diák megkérdezésével végzett kutatásából. A pénzügyi szolgáltatók honlapját ritkán böngészik az ajánlatok részleteinek megismerése céljából, és ritka a több banki ajánlat tudatos összehasonlítása is.
Forintszámlája és bankkártyája minden egyetemi és fõiskolai hallgatónak van, melyet 83 százalékban készpénzfelvételre, 66 százalékban vásárlásra, közel 40 százalékban ATM-es mobilfeltöltésre használnak. A válaszadók közül sokan használják az internetbank nyújtotta lehetõséget is (31 százalék).
Jövõbeli terveiket illetõen kiderült, hogy többen terveznek internetbankot használni (tizenöt százalék), megtakarítási számlát nyitni, illetve diákhitelt felvenni. A tervekben elõkelõ helyen áll az internetes kártyás vásárlás kipróbálása és az érintés nélküli bankkártya, a PayPass igénylése is.
Ami a felsõoktatási hallgatók jövedelmi helyzetét illeti, a legtehetõsebb egytized 200 ezer forinttal, a legkevésbé tehetõsek csupán 20 ezer forinttal gazdálkodhatnak havonta.
A többség azonban 60-70 ezer forint elköltését tervezheti egy hónap alatt. A kutatás kimutatta, hogy ebbõl közel 30 ezer forintot készpénzzel, 18 ezer forintot bankkártyás fizetés formájában költenek el az egyetemi és fõiskolai hallgatók, 3700 forintot pedig megtakarítanak.
Meglepõ eredmény, hogy a hallgatók túlnyomó része nincs tisztában a havi számlavezetési díjjal, és nem hasonlítja össze a banki szolgáltatások kondícióit sem különbözõ pénzintézeteknél.
A kutatás kimutatta, hogy a fiatalok elsõsorban a banki reklámok alapján alakítanak ki véleményt az adott pénzintézetrõl. Elsõdleges információforrás a televízió, az óriásplakát és a rádióreklámok. Ezeket követik az informális csatornák, vagyis a család, barátok véleménye és ajánlása; csak ez után következik az internetes kereséssel és/vagy a bank weboldalán felkutatott információ - csupán a válaszadók 20 százaléka jelölte meg az internetet, mint elsõdleges információforrást.