A Kehi a mûködési költségek kezelése miatt 3 pénztár esetében 9 feljelentést tett ismeretlen tettes ellen - mondta Gaál Szabolcs Barna, a Kehi elnöke, a fõhatóság hétfõi háttérbeszélgetésén. A kilenc feljelentésbõl 8 hûtlen kezelés miatt történt, egy feljelentés pedig sikkasztás elkövetésének alapos gyanúja miatt született. Ezek közül a legjelentõsebb tétel, több mint 66 millió forint miatt azért tettek feljelentést, mert az önkéntes pénztári ágazat költségeit a magánnyugdíjpénztári ágazatra számolták el. A büntetõfeljelentések az AXA, az Erste és az Aegon magánnyugdíjpénztár mûködése kapcsán születtek meg.

A háttértájékoztatón elhangzott: az 1997-es indulás után, amikor több mint 60 magánnyugdíjpénztárat alapítottak, 13 éves mûködés alatt 2010 végére a pénztárak száma az idõközbeni koncentráció folytán 18-ra csökkent, 2010-ben közel 3 millió taggal és piaci értéken számolva 3304 milliárd forintnyi kezelt vagyonnal rendelkezett a magánnyugdíjpénztári ágazat.

Jogosulatlan bónusz-kifizetések

Összességében 1998-tól 2009 végéig a magánnyugdíjpénztári rendszer fenntartása óriási terhet jelentett a magyar büdzsé számára, a központi költségvetés ezzel kapcsolatos kiadásai 12 év alatt 2043,2 milliárd forintot tettek ki.

A különbözõ kockázatelemzések nyomán a Kehi csupán az 5 legkockázatosabb magánnyugdíjpénztárat vizsgálta, ezek az Aegon, az Allianz, az AXA, az Erste és az ING voltak. Ezekbõl a legkockázatosabb magánnyugdíjpénztárakból összesen 1,9 millió tag lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe, közülük 427 000 pénztártag egyáltalán nem kapott reálhozamot, további 67 000 tag pedig igen alacsony, 10 000 forint alatti reálhozamot vehetett fel. A legrosszabbul teljesítõ pénztár esetében a tagok 65,3 százaléka egyáltalán nem kapott hozamot, vagy csak 10 000 forintnál kisebb hozamot vehetett fel annak ellenére, hogy az átlagos tagi befektetési állomány egymillió forint volt.

A Kehi vizsgálata alapján a pénztárak 2000 és 2010 között saját üzemeltetésükre összesen 230,3 milliárd forintot fordítottak, ebbõl a mûködési kiadások 137 milliárd forintot tettek ki, míg a befektetési tevékenységgel kapcsolatos vagyonkezelõi díj 93,3 milliárd forint volt ez alatt a 10 év alatt. Az ellenõrzések kiderítették: a válság alatt jogosulatlan bónusz-kifizetéseket, sõt, a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó béremelést is végrehajtottak a vizsgált pénztárak. Az elnök rámutatott: a Kehi ellenõrzései kiderítették, hogy a befektetéseket sem intézték gondosan.

A pénztárak hozama a vizsgált 10 év átlagában elmaradt attól, mint ha egy befektetési szakértelemmel nem rendelkezõ kisbefektetõ magyar rövidlejáratú állampapírokba helyezte volna el a megtakarításait. A magyar rövid futamidejû állampapírok hozamának 10 éves átlagos indexe 8,6 százalék volt, míg a pénztárak átlagos hozama 5,44 százalékot ért el.

Melyik teljesített a legrosszabbul?

A 18 pénztár átlaghozama 10 év alatt gyakorlatilag megegyezett az infláció mértékével, 6 pénztár az infláció alatt teljesített, a legrosszabb hozamot az Évgyûrûk és a Quaestor magánnyugdíjpénztárai érték el. Az öt részletesen vizsgált pénztár esetében a kockázatmentes befektetések hozamához képest, éves átlagban az Aegon portfóliója 4 milliárd forinttal, az Allianzé mintegy 2 milliárd forinttal maradt el, míg az AXA befektetéseinek hozama 3,2 milliárd forinttal, az ING befektetéseinek hozama 3,882 milliárd forinttal, az Erste magánnyugdíjpénztára vagyonának hozama 0,428 milliárd forinttal volt kisebb.

A hozamok sok esetben a pénztárak által megszabott saját referenciahozamokat sem érték el - derült ki a Kehi vizsgálatai során. Az ellenõrzések kiderítették: a pénztárak eredménye még akkor sem volt jónak mondható, amikor még nem bontakozott ki a válság, de a legrosszabb év a teljesítményt tekintve 2008 volt.

A vagyonkezelõk kiválasztása esetében a 2007-tõl volt csak kötelezõ nyílt pályáztatás. A versenyeztetett vagyonkezelõkkel dolgozó pénztárak esetében a vagyonkezelési díjak szintje mintegy fele volt a nem versenyeztetett cégekkel dolgozó pénztárak költségeinek. Sõt, a vagyonkezelõk a cégcsoporthoz tartozó magánnyugdíjpénztár vagyonkezelését lényegesen magasabb díjért vállalták, mint a csoporthoz nem tartozó pénztárakét. A Kehi szakemberei rámutattak: az alacsony vagyonkezelõi teljesítményért a jogalkotókat is felelõsség terheli, a magánnyugdíjpénztári rendszer nyertesei a pénztárak és azok alapítói, míg vesztesei a pénztártagok és a magyar állam voltak.