Az útlemondási biztosítás fejében a biztosító csak a pontosan meghatározott esetekben nyújt biztosítást, ilyen például, ha a biztosított saját maga, vagy Magyarországon bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezõ közvetlen hozzátartozója (házastárs vagy élettárs, gyermek, szülõ, nagyszülõ, testvér, jegyes) elhalálozik, vagy a közvetlen hozzátartozójának heveny megbetegedése, vagy balesete miatt az utazást megkezdeni nem tudja, feltéve, ha ezek az okok az utazásra történt jelentkezéskor még nem állottak fenn - húzta alá dr. Bezzegh Edina.

A jogszabály még abban az esetben biztosít lehetõséget a részvételi díj el nem veszítésére, ha a biztosítás megkötését követõen a biztosított lakásában betörést követtek el, vagy a lakását elemi csapás érte, és otthoni jelenléte az utazás idõpontjában feltétlen indokolt.

Mikor nem fizet a biztosító?

A D.A.S. JogSzerviz szakértõje kiemelte: az egyéb okok miatt történõ útlemondás nem minõsül biztosítási eseménynek (például: a kedvezõtlen hóviszonyokra történõ hivatkozás, a munkáltató által ki nem adott szabadság), és a biztosító más jogcímen nem nyújt térítést.

Kizáró oknak minõsül, ha az utazásképtelenségi ok a biztosított, vagy a vele közös háztartásban élõ hozzátartozója szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be. Ilyen eset a háborús, polgárháborús cselekménnyel, harci eseménnyel, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással közvetlen, vagy közvetett összefüggésben következett be, illetve amennyiben a biztosított a káresemény kapcsán valótlan adatokat közöl.

Akadnak továbbá olyan esetek is, amelyek kizárt kockázatnak minõsülnek, azaz bekövetkezésük esetén a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Tipikusan ilyen eset, ha az a szerzõdés megkötésekor és elõtte már fennálló krónikus betegség tüneteinek utazásképtelenséghez vezetõ romlása, ha az utazásképtelenség alkoholos (0,8 ezrelékes véralkohol szint feletti), illetve kábítószeres befolyásoltság miatt, vagy erre visszavezethetõ okokból következik be.

Az útlemondási biztosítás díját a biztosító mindig egyedileg, a részvételi díj százalékában állapítja meg, figyelembe véve az utazásszervezõ érvényben lévõ \"utazási szerzõdését\", a tapasztalatok alapján azonban kijelenthetõ, hogy ez a pluszköltség jó befektetés - hangsúlyozta dr. Bezzegh Edina.

A megkötés és a bejelentés módja

A biztosítást az utazás lefoglalásának napján kell megkötni, késõbbi megkötés esetén csak azok az események vannak bebiztosítva, melyek a biztosítás megkötése utáni tízedik nap után következnek be. Amennyiben az utazás lefoglalása harminc, vagy annál kevesebb nappal az utazás megkezdése elõtt történik meg, az útlemondási biztosítást minden esetben az utazás foglalásának napján kell megkötni.

Bár a bejelentés módjának szabályozása a gyakorlatban eltérõ, az Origo tapasztalatai szerint, az utazásképtelenséget a biztosított általában annak bekövetkeztétõl számított két napon belül köteles az utazási irodának írásban bejelenteni. Ha ez munkaszüneti nap, úgy általában a legelsõ munkanapot jelölik meg a szerzõdések.
Szükség van a megfelelõ igazolásokra is, attól függõen, mely események miatt vált lehetetlenné az utazás. Adott esetben tehát csatolni kell a megfelelõ orvosi igazolást (amely leírja a diagnózist), vagy a rendõrség, tûzoltóság igazolását.