A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2012. január 1-jétõl hatályos rendelkezése értelmében adómentes – a díjfizetés idõpontjában – a kifizetõ által magánszemély javára kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkezõ betegségbiztosítás díja. Azaz adómentes az említett biztosítás díja abban az esetben is, ha ezt a biztosítást például a munkáltató köti és fizeti a dolgozója javára.
Az új, visszaélésszerû biztosítási konstrukció lényege az, hogy a biztosító minimális kockázatot vállal, ugyanakkor a konstrukció keretében lehetõvé teszi a teljes körû szûrõvizsgálatot. Így a szerzõdõ, azaz a kifizetõ a szûrõvizsgálat árát (amely vagy a szûrõvizsgálaton résztvevõ munkavállalónál vagy a kifizetõnél adóköteles) biztosítási díjként fizeti meg, amely a hatályos szabályok szerint adómentes. Az ilyen konstrukció célja egyértelmûen a jogszerûtlen adóelõny elérése.
A betegségbiztosítások jellemzõi
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) fogalmi besorolása szerint a betegségbiztosítás a nem-életbiztosítási ágba tartozik. A betegségbiztosítás sztochasztikusan (véletlenszerûen, váratlanul) bekövetkezõ betegségekre, egészségkárosodásokra (mint biztosítási eseményekre) nyújt biztosítási védelmet, amely védelem keretében fedezetet képez a nem várt esemény miatti, sokszor jelentõs összegû kiadásokra.
A betegségbiztosítások esetében biztosítási eseménynek a kockázatviselés idõtartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest elõzmény nélkül bekövetkezõ betegség, kóros állapot minõsül. A kockázatviselés elõtt felismert betegségekre a biztosítási védelem nem terjedhet ki, hiszen a már bekövetkezett és a biztosan bekövetkezõ eseményekre jogszerûen biztosítási jogviszony nem is hozható létre. Ennek különös jelentõsége van a biztosítók kockázat-elbírálási gyakorlatának megítélése szempontjából.
Jogszerû magatartást feltételezve a betegségbiztosítás szerves részét képezi az egészségügyi szûrési vizsgálat. Az egészségügyi szûrés a betegségbiztosításhoz a következõ módon illeszkedik.
Az egészségügyi állapot felmérése a biztosító kockázatvállalásának nélkülözhetetlen eleme. A kockázat-elbírálás egyébként a Ptk. és a Bit. rendelkezései alapján a biztosító elemi kötelezettsége. A biztosítónak fel kell mérnie a jövõbeni kockázatokat, ennek megfelelõen kell kalkulálnia a díjakat, és a jövõbeli biztosítási szolgáltatások teljesítéséhez elégséges tartalékokat kell képeznie. De az egészségügyi szûrési vizsgálatoknak van egy – talán még ennél is fontosabb – másik funkciója is. Az egészségügyi ellátás költsége jelentõsen függ attól, hogy a betegségek, a kóros állapotok felismerése a betegségek kialakulásának kezdetén vagy éppen elõrehaladott állapotában történik-e meg. A felismerés idejének és a költségek (az egészségügyi kiadások) alakulásának kapcsolata egyértelmû. Ezért a betegségbiztosításoknak elválaszthatatlan részét kell képeznie az egészségügyi protokollok szerinti gyakorisággal elvégzett szûrésnek is. Ez nyilván érdeke a biztosítottnak és a biztosítónak is. A betegségbiztosítások egészségügyi szûrési elemét akár úgy is lehet értelmezni, mint például a vagyonbiztosítások esetében a kármegelõzési vagy a kárenyhítési funkciót. Ezek alkalmazásával kisebb lehet a kár, a kárelhárítás költsége, ezen keresztül pedig a biztosítási díj. Betegségbiztosítások esetében a szûrési funkció ebben az értelemben – közvetve akár – fogyasztóvédelmi funkciónak is tekinthetõ.
Egy betegségbiztosítás esetében szûrõvizsgálat formájában a biztosított magánszemély nem kap semmilyen „ingyenes juttatást” a biztosítótól, lévén, hogy a kalkulált biztosítási díj értelemszerûen e vizsgálatokra is fedezetet nyújt. Ha a biztosítás – tartalma szerint – betegségbiztosítás, annak díja abban az esetben is adómentes, ha olyan biztosításokról van szó, amely esetében a biztosító, illetve az egészségügyi szolgáltató a rá vonatkozó protokollok alapján megköveteli az említett szûrõvizsgálatok periodikus elvégzését. Természetesen léteznek olyan betegségbiztosítások is, amelyek díja alacsony és a szolgáltatások erõsen korlátozottak, ezért a biztosító szûrõvizsgálatokat sem ír elõ. Fontos látni, hogy a szûrõvizsgálatok indokoltsága, mibenléte annak fényében ítélhetõ csak meg, hogy egy adott betegségbiztosítás milyen biztosítási eseményekre és milyen összegben nyújt biztosítási védelmet.
A betegségbiztosítások visszaélésszerû alkalmazása
Ha egy adott betegségbiztosítási szerzõdésben nincs, vagy csak marginális a sztochasztikus elem, tehát nincs, vagy alig van benne valódi kockázatot jelentõ biztosítási esemény, és a biztosítási díj – eltekintve a közremûködõk adminisztrációs költségétõl és hasznától – valójában csak a jelentõs értékû szûrõvizsgálat ellenértékét ellentételezi, akkor az ilyen betegségbiztosítási szerzõdés színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul.
Ha a kifizetõ mégis ilyen szerzõdés alapján viseli a biztosítás díját, a biztosítási díj nem tekinthetõ adómentesnek, a díj adókötelezettségét a kifizetõ és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani, tehát munkaviszony esetén a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minõsülhet, illetve – az Szja törvény 70. § (1a) bekezdése szerinti esetben – egyes meghatározott juttatásként válhat adókötelessé.