Az idén hosszabb pihenést nem tervező 30-59 évesek többsége nem azért mond le a kikapcsolódásról, mert nincs kedve utazni, hanem mert nincs rá elég pénze. A K&H biztos jövő kutatásának első negyedéves eredményei szerint idén a középkorúak 59 százaléka nem készül legalább 5 napos pihenésre. Többségük, 72 százalékuk anyagi okokra hivatkozott, ez pedig megfelel az elmúlt évek eredményei alapján kirajzolódó trendnek. Míg 2022-ben a válaszadók 58 százaléka említette a pénzhiányt a hosszabb kikapcsolódás akadályaként, a következő években ez az arány már 71–78 százalékra emelkedett.

Hosszabb, több mint öt napig tartó pihenésre, nyaralásra a középkorúak több mint felénél nem kerül sor idén a K&H biztos jövő kutatásának első negyedéves eredményei szerint. A 30-59 éveseknek ugyanis több mint 59 százaléka sem belföldön, sem külföldön nem tervez majdnem egy hétig tartó kikapcsolódást. 

A válaszok alapján a döntés hátterében messze leggyakrabban pénzügyi okok állnak: az érintettek 72 százaléka mondta azt, hogy nincs elég pénze hosszabb pihenésre. A válaszadók több okot is megadhattak arra, hogy miért mondanak le a hosszabb pihenésről, de az anyagi háttér hiánya kiemelkedően magas arányt képviselt. 

Ez azt jelzi, hogy a többnapos kikapcsolódás sokak számára továbbra sem tekinthető magától értetődő kiadásnak, hanem olyan döntésnek, amelyet erősen meghatároz a háztartások aktuális pénzügyi mozgástere. A kutatás alapján a hosszabb pihenésről lemondók körében a pénzhiány jóval fontosabb szempont, mint az időhiány, a munkahelyi kötöttség, vagy az, hogy valaki eleve nem szeretne utazni. A pénzügyi korlátok szerepét erősíti, hogy az anyagi okokat említők aránya az elmúlt években tartósan magas maradt. A mostani 72 százalékos eredmény illeszkedik az elmúlt évek 71-77 százalék körüli szintjéhez és csak a 2022-ben mért 58 százaléknál magasabb számottevően. Vagyis a hosszabb pihenés elmaradása mögött tartósan a pénzügyi megfontolások állnak az első helyen.

A részletes adatok szerint különösen a 40-es korosztályban erős ez a tényező: körükben 81 százalék említette, hogy elsősorban anyagi okokból nem tervez hosszabb pihenést. Hasonlóképpen 81 százalékos arány látható a falvakban élők esetében is. A jövedelmi helyzet szerinti bontás szintén egyértelmű különbségeket mutat: az alacsony jövedelműek 76 százaléka, a közepes jövedelműek 78 százaléka jelölte meg a pénzhiányt, mint legfőbb okot. A magasabb jövedelműeknél ez az arány alacsonyabb, de még ebben a csoportban is 61 százalék, vagyis egy hosszabb pihenés költségei nem kizárólag az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára jelentenek akadályt.

A második leggyakoribb ok az volt, hogy a válaszadók más célokra szeretnék felhasználni a pénzüket: ezt a hosszabb pihenést nem tervezők 24 százaléka említette. Ez arra utal, hogy a kikapcsolódásra szánt összeg sokaknál versenyez más pénzügyi célokkal, például a mindennapi kiadásokkal, a megtakarítással, a családi kötelezettségekkel vagy egyéb, nagyobb tervezett kiadásokkal. Ebben a kérdésben érezhető különbség van a nemek között: a férfiak 32 százaléka, míg a nők 17 százaléka mondta azt, hogy inkább más célra fordítaná a pénzét. A magasabb jövedelműek körében is jellemzőbb ez a válasz, náluk 30 százalékos arányt mértek. A magasabb végzettségűeknél szintén nagyobb arányban jelent meg, hogy nem akarnak utazásra költeni, inkább takarékoskodnak: a középkorúak átlagos 16 százalékához képest náluk minden negyedik jelölte ezt a választ is önmagára illőnek.

A válaszadók 17 százaléka azért nem készül hosszabb pihenésre, mert inkább többször menne rövidebb időre kikapcsolódni, mint ritkábban, de hosszabb időtartamra. Ez a válasz különösen a magasabb jövedelműek körében fordult elő az átlagosnál gyakrabban, náluk 25 százalék jelölte meg ezt az okot. Ez a magatartás részben tudatosabb idő- és pénzbeosztásra is utalhat: egy hosszabb utazás helyett több rövidebb pihenés rugalmasabban illeszthető a munkahelyi, családi vagy pénzügyi keretekhez.

Azonban szintén 17 százalék mondta azt, hogy nincs ideje, vagy nem tudja magát szabaddá tenni. Ez az ok inkább a kisebb-nagyobb városokban és a fővárosban élők körében jelent meg magasabb arányban, míg a falvakban lakók jóval ritkábban említették. Az időhiány különösen a magasabb végzettségűeknél jelent problémát: körükben 24 százalék nevezte meg ezt okként, szemben az alacsonyabb végzettségűek 14 százalékos arányával. Ez a válasz azt mutatja, hogy a hosszabb pihenés tervezését nemcsak a pénzügyi lehetőségek, hanem a munkaerőpiaci helyzet, a munkahelyi leterheltség és a szabadságolási lehetőségek is befolyásolják, de jóval kisebb mértékben, mint az anyagi okok.

A családi gondoskodási kötelezettségeket 8 százalék jelölte meg okként. Ide tartozhat például a kisgyermekről, idős szülőről vagy beteg családtagról való gondoskodás. További 7 százalék mondta azt, hogy az, akivel menne, nem ér rá vagy nem tudja magát szabaddá tenni. Ezek az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a hosszabb pihenés megvalósítása gyakran nem csak egyéni döntés: a családtagok, partnerek, barátok időbeosztása és élethelyzete is meghatározó lehet.

Kevesebb, mindössze 5-5 százalék említette, hogy bár lenne pénzük kisebb utakra vagy pihenésre, inkább egy nagyobb célra gyűjtenek, illetve azt, hogy nincs kedvük kimozdulni vagy utazni. Az eredmények alapján összegezve elmondható, hogy a hosszabb pihenés elmaradása mögött elsősorban nem az utazási kedv hiánya, hanem sokkal inkább a pénzügyi lehetőségek szűkössége, illetve a pénz más célokra való átcsoportosítása áll.