A jelenleg mintegy 8 millió embernek megélhetést biztosító és az uniós GDP 6%-át kitevõ információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor leglátványosabb fejleményeként a kiterjedtebb adatfelhasználást, valamint a mobiltechnológiák (például az okostelefonok) és mobilszolgáltatások (például a 3G-s internet, internetes zenehallgatás, webmail) felé történõ fokozatos átmenetet lehet megemlíteni.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Európa polgárainak a digitális technológiák és ezek gazdagabb választéka iránti igénye határtalan, amellyel sem az országok vezetése, sem az ipar nem tud egyelõre lépést tartani. A 20. század politikai gondolkodásmódjához és üzleti modelljeihez való ragaszkodás szûk keretek közé szorítja az európai gazdaságot, és erre aligha lehetünk büszkék. Globális versenytársaink messze le fognak körözni minket, ha ölbe tett kézzel szemléljük az eseményeket.”

Az Európai Bizottság digitális menetrendjére vonatkozóan készített eredménytábla fõbb megállapításai a következõk:

Kedvezõ folyamatok:

• A szélessáv szinte mindenütt elérhetõ Európában. A lakosság 95%-a számára elérhetõ a szélessávú vezetékes internetkapcsolat.
• A fogyasztók és vállalkozások körében igen gyorsan terjednek a mobilalkalmazások. A mobilinternet-használat 62%-kal nõtt, így ma mintegy 217 millió szélessávú mobilelõfizetés létezik.
• 2011-ben 15 millió polgár élte át elsõ ízben az internetezés élményét, és napjainkban az európaiak 68%-a látogatja rendszeresen a világhálót, 170 millióan pedig tagjai valamely közösségi hálónak. Mára Európa gazdasági szempontból hátrányos helyzetben lévõ polgárainak többsége is kipróbálta már az internetet, de minden négy emberbõl egy még soha nem használta azt.
• Görögország, Portugália és Írország vezetése a minõségi közszolgáltatások fenntartása érdekében az e-kormányzás bevezetése mellett döntött. A Cseh Köztársaságtól eltekintve az e-kormányzás elérhetõvé tételének és használatának fejlõdése a pénzhiánnyal küzdõ gazdaságoknál volt a legjelentõsebb, kiemelve az e-kormányzásnak a strukturális reformok sikerében betöltött értékes szerepét.

Aggasztó jelenségek

Az európai munkavállalók fele nem rendelkezik megfelelõ IKT-ismerettel ahhoz, hogy más beosztásban helyezkedjen el vagy új munkahelyet találjon. Noha közepes vagy magas szintû internethasználati ismereteinek köszönhetõen az uniós lakosok 43%-a tisztában van vele, hogyan tud például hívást kezdeményezni az interneten vagy honlapot készíteni, a munkavállalók közel fele úgy érzi, hogy számítógépes és internetes ismeretei pillanatnyilag nem elegendõek a sikerhez a munkaerõpiacon. Majdnem 25%-uk számára ismeretlenek az információs és kommunikációs technológiák, mindez pedig megnehezíti az IKT-pozíciók betöltését, amelyek száma 2015-re eléri a 700 ezret.

Az internetes vásárlás továbbra is a belföldre szorítkozik. Annak ellenére, hogy az EU internetfelhasználóinak 58%-a vásárol online, tíz vásárlóból mindössze egy vette ehhez igénybe egy másik uniós tagállam honlapját. A nyelvi korlátok és a bürokrácia (például a házhozszállítás megtagadása vagy a szerzõi joghoz kapcsolódó bonyodalmak) jelentik a legnagyobb kihívást.

Megtorpant az elektronikus kereskedelem a kis- és középvállalkozásoknál. A kkv-k többsége se nem vásárol, se nem értékesít az interneten keresztül, saját kiviteli és bevételi potenciáljukat korlátozva ezzel.

A kutatási célú befektetések tekintetében egyre jobban elmaradunk a versenytársak mögött. Miközben az állami finanszírozású kutatást nem érintették a megszorítási intézkedések, az erre irányuló kiadások éves növekedési üteme jóval azon 6% alatt van, amelyre a közberuházás 2020-ra történõ megduplázódásához szükség lenne.

Egyre kevesebb befektetés érkezik a magánszférából. Az uniós IKT-szektorban a kutatás és fejlesztés intenzitása kevesebb mint a fele az Egyesült Államokra jellemzõnél.

A távközlési társaságok továbbra is indokolatlanul magas díjat fizettetnek a fogyasztókkal a külföldi mobiltelefon-használatért. 2011–2012 folyamán egyre több vállalat szakított ezzel a gyakorlattal, és ajánl fel kedvezõ tarifacsomagokat vagy a belföldi díjszabással megegyezõ roamingtarifákat. Ennek ellenére a fogyasztók jelenleg is átlagosan a belföldi percdíjak három és félszeresét fizetik a külföldön lebonyolított hívások után.

A digitális menetrend 101 intézkedése közül 34-et sikerült véghezvinni. 52 intézkedés jelenleg is folyamatban van, és 15 esetében tapasztalható késés, vagy áll fenn ennek a veszélye. A digitális menetrend eredménytáblája megvizsgálja az EU távközlési piacának jelenlegi helyzetét, és felméri Európai digitális versenyképességét is.

Idei javaslatok

Az Európai Bizottság feladata megteremteni azt a szabályozási és üzleti környezetet, amellyel javítani lehet Európa digitális technológiai piacának versenyképességét, továbbá ösztönzõleg hat az e piacra irányuló befektetésekre.

A digitális menetrend 2012. évi eredménytáblája uniós és nemzeti szinten elemzi e célkitûzés eredményességét, aminek alapjául a Bizottság által végrehajtandó 78 és a tagállamok által végrehajtandó 23 intézkedés értékelése szolgál.

A kedvezõ környezet kialakítása érdekében 2011–2012-ben jelentõs javaslatok születtek a szabályozásra vonatkozóan:

• Új roamingszabályozás, amelynek célja az adatforgalomra vonatkozó maximális díjak megállapítása és a verseny ösztönzése.
• Az uniós minisztereknek sikerült elõzetes megállapodást kötni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközrõl. A kezdeményezés keretén belül az EU több mint 7 milliárd euróval támogatja a következõ generációs szélessávú hálózatokba történõ beruházást és az olyan alapvetõ online szolgáltatások kifejlesztését, mint például az e-közbeszerzés, az e-egészségügy, az e-ellátás és az e-igazságügy, valamint az Europeana.
• A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramban a Bizottság 80 milliárd euró összegû beruházásra tett javaslatot, amelybõl a legnagyobb rész az IKT-szektort illeti.
• Az e-aláírások és más megbízható szolgáltatások harmonizációját elõsegítõ szabályozás, amely szolgáltatások kulcsfontosságú szerepet játszanak az e-közbeszerzéstõl várt megtakarítási potenciál felszabadításában és az elektronikus személyazonosítás tagállamok közötti kölcsönös elismerésében.
• Az e-keresdelemre vonatkozó cselekvési terv, amely meg fogja könnyíteni az online termékekhez és tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférést, továbbá orvosolni fogja a fizetéshez és a szállításhoz, valamint a fogyasztóvédelemhez és a fogyasztók tájékoztatásához kapcsolódó problémákat.
  

Barroso elnök ezenkívül felkérte a tagállamokat, hogy nevezzék ki az összekötõi funkciót betöltõ és az internet adta lehetõségeket a lakosság felé reprezentáló „digitális szószólót”, Neelie Kroes pedig azzal a felhívással fordult az ipar, az oktatás és más csoportok képviselõi felé, hogy mûködjenek együtt az IKT-foglalkoztatottság, többek között a számítástechnikai képzések feltételeinek javítása érdekében.

A számítási felhõre és az internetbiztonságra vonatkozó EU-s stratégiák 2012-ben kerülnek elõterjesztésre.