Július 1-jétõl, az orvosok és más egészségügyi dolgozók elfogadhatják a hálapénzt, ha arra a feletteseik engedélyt adtak. Ez alapján úgy tûnhet, mintha most legalizálta volna a kormány a paraszolvenciát, valójában azonban eddig is jogszerû volt a hálapénz elfogadása - tájékoztatta az Origót Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértõ.

Azért kellett tételesen kimondani, hogy a hálapénzt a fõnök jóváhagyása mellett el lehet tenni, mert a júliustól életbe lépõ új munka törvénykönyve általában tiltja az ilyen jellegû juttatásokat, az eddigi rendszer továbbélése kívánta meg azt, hogy jogszabályban adjon szabad utat a kormány a hálapénz elfogadásának.

A hálapénzt így a továbbiakban is a többi legális jövedelemhez hasonlóan be kell vallani az adóbevallásban, és adózni is kell utána. A hálapénzt alapesetben az egyéb jogcímen kapott jövedelmek között kell feltüntetni, de ha a kórház vezetõsége a kórházhoz befolyó hálapénzt szétosztja a dolgozók között, akkor nekik munkabérként kell azt leadózniuk. Ha önálló tevékenységével kapcsolatban kap valaki hálapénzt, akkor azt az önálló tevékenységbõl származó jövedelmek közé sorolja a jogszabály. Így annak az orvosnak, nõvérnek, asszisztensnek, aki hálapénzt fogad el, normál, 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie. Ezen felül pedig a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulásért is tartja markát az állam, vagyis a kapott pénz után 43 százalékos terhet kell leróni.

Nem is csoda, ha alig vannak, akik bevallják a hálapénzt és le is adózzák. Most az egyéb bevétel sor, ahová a hálapénz is tartozik, egy sor más jövedelmet takar, így nem lehet tudni, hogy összesen mennyi hálapénzt vallanak be az egészségügyben dolgozók.

Az adószakértõ szerint aki hálapénzt ad, az kérheti a másik felet, hogy valami papírja legyen az ügyletrõl. Ekkor nem kell sem számlát, sem nyugtát kiállítani, hanem egy elismervényt kell írnia az orvosnak.