Így rettentene el az EU az adócsalástól
2012.07.12
Az uniós pénzeszközök bûnözési célokra való rendeltetésellenes felhasználása veszélyezteti az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és az életszínvonal javítására irányuló célkitûzéseit. Az EU egész területén nyomás nehezedik az államháztartásokra, így minden euró számít. Az Európai Bizottság ezért ma új szabályokat javasolt az uniós költségvetés sérelmére elkövetett csalás elleni, büntetõjogi eszközökkel történõ küzdelem kapcsán az adófizetõk pénzének fokozottabb védelme érdekében – olvasható a Bizottság közleményében.

Az irányelv harmonizáltabb keretet hoz létre az uniós költségvetést érintõ bûncselekmények ügyében a büntetõeljárás lefolytatására és büntetés kiszabására vonatkozóan, hogy a továbbiakban a bûnözõk ne tudják kihasználni a nemzeti jogrendszerek közötti különbségeket. Az irányelv rendelkezik az uniós költségvetés sérelmére elkövetett bûncselekmények közös fogalommeghatározásairól és a minimális szankciókról, beleértve súlyos bûncselekmények esetén a szabadságvesztést, továbbá azonos határidõket biztosít, amelyeken belül mód van a bûnügyi nyomozás, valamint büntetõeljárás lefolytatására (elévülési szabályok). Ez elõsegíti a csalást elkövetõk elrettentését, biztosítja a hatékony jogi eljárást nemzeti szinten, valamint megkönnyíti az elveszett pénzeszközök visszaszerzését.

Viviane Reding alelnök, az Unió jogérvényesülési biztosa a következõket nyilatkozta: „Az uniós pénzeket nem vághatják zsebre a bûnözõk. Kulcsfontosságú, hogy a legszigorúbb büntetõjogi normákat léptessük életbe az adófizetõink pénzének védelme érdekében. A célkitûzés világos: az uniós költségvetés sérelmére elkövetett csalás nem maradhat büntetlenül, védenünk kell az adófizetõk pénzét. A mai javaslat elõsegíti majd az uniós büntetõjogi rendelkezések széttagoltságának megszüntetését, aminek következtében jelenleg egyes tagállamok szabadságvesztéssel büntetnek egy adott bûncselekményt, a többi tagállam viszont semmilyen intézkedést sem tesz.”

Algirdas ©emeta, a csalás elleni küzdelemért felelõs biztos szerint: „Az uniós pénzeszközök védelmére irányuló jelenlegi megközelítés Európa-szerte a legnagyobb jóindulattal is fejlesztésre szorul. Nem engedhetjük, hogy a csalást elkövetõk kivonhassák magukat a büntetõeljárások és szankciók alól, egész egyszerûen földrajzi helyzetük miatt. Az európai adófizetõk pénzét határozottan védeni kell valamennyi tagállamban. A mai javaslat jelentõs lépés ebbe az irányba.”

Jelenleg igen eltérõ megközelítések léteznek a tagállamokban az uniós pénzek védelmére vonatkozóan. Az uniós költségvetés sérelmére elkövetett csalás értelmezése országonként változik, ahogy a büntetések is. Nézzünk egy példát: a csalás esetén kiszabott szankciók mértéke eltérõ Unió-szerte, van ahol csalás elkövetése esetén nem kötelezõ büntetést kiszabni, és van ahol 12 évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetik. A nyomozás vagy büntetõeljárás lefolytatására rendelkezésre álló idõtartamok is jelentõsen eltérõek, 1-tõl 12 évig terjednek.

E probléma kezelése érdekében a mai javaslat meghatároz egyes bûncselekményeket, mint például a csalást vagy a csalással kapcsolatos egyéb bûncselekményeket, a korrupciót, a pénzeszközök hûtlen kezelését, a pénzmosást vagy a közbeszerzési eljárások akadályoztatását az uniós költségvetés sérelmére. Ezek a közös fogalommeghatározások segítik az igazságügyi hatóságok általi azonos alkalmazást EU-szerte, ugyanis az uniós költségvetés végrehajtása során a tagállamokban felderített csalások esetében elítélt személyek aránya 14 % és 80 % között változik (az uniós átlag 43 %) tagállamtól függõen.

A Bizottság mai javaslata elõírja a tagállamok számára, hogy minimális szankcióként hat hónapig terjedõ szabadságvesztést állapítsanak meg súlyos bûncselekmények esetében. A pénzeszközök visszafizettetésének elõsegítése érdekében a javaslat rendelkezik az ezen bûncselekményekbõl származó jövedelmek elkobzásáról.