2012. augusztus 31-ig 48 773 darab gyûjtõszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) friss statisztikájából. Mivel a lehetséges igénybe vevõk teljes köre közel 489 ezer fõ, így az érintettek tíz százaléka – döntõ többségük kereskedelmi bankok ügyfeleiként – lépett már be az árfolyamgát konstrukciójába.

A már rögzített törlesztési árfolyamúvá átalakított devizakölcsönök teljes állománya augusztus 31-én mintegy 478,6 milliárd forint volt. Ez a teljes potenciálisan érintett ügyfélkör hitelállományának közel 15 százaléka. Az árfolyamrögzítésnek köszönhetõen a törlesztés alól mentesített követelésállomány (az a kamatrész, amit a konstrukció révén az állam és a pénzügyi szektor magára vállal, így az ügyfélnek nem kellett megfizetni) a nyár végéig megközelítette az egy milliárd forintot. A gyûjtõszámlára mintegy 1,5 milliárd forintnyi követelés (az a tõkerész, amit az ügyfélnek vissza kell majd fizetnie) került eddig.

A rögzített árfolyamon történõ törlesztés lehetõségét a törvény szerint a fogyasztók 2012. december 31-ig írásban kezdeményezhetik pénzügyi szolgáltatójuknál. Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklõdnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A deviza árfolyam-változások hatásai a hitel törlesztõ részleteiben ugyanis a rögzített idõszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyûjtõszámlára kerül.

A hitel gyûjtõszámlára kerülõ kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának e részét elengedik. Ugyanakkor a gyûjtõszámlán fölhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelõ kamatot számítanak föl (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).

A pénzügyi szolgáltatóknak a jogszabály szerint mindent meg kell tenniük, hogy az – árfolyamgát feltételeinek megfelelõ – hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétõl számított 60 napon belül ingyenesen megkössék a gyûjtõszámla-hitelre vonatkozó keretszerzõdést. Az ügyfelek ezt követõen a második törlesztõ részletet már a rögzített árfolyamon fizethetik.

Az árfolyamrögzítést azok igényelhetik, akik a gyûjtõszámla-hitel elsõ folyósításáig több feltételnek is megfelelnek. A legfontosabbak, hogy a devizakölcsön folyósításkori forint összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot, az ügyfél fizetési késedelme ne haladja meg a 90 napot, és a lakóingatlan ne álljon végrehajtás alatt.

A PSZÁF áttekintése alapján a pénzügyi szolgáltatók többsége a következõ dokumentumokat kéri az igényléshez: gyûjtõszámla-hitel igénylõ lap, személyi okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya, adóigazolvány), 30 napnál frissebb hiteles teljes tulajdoni lap, több hitel esetén a további intézmények igazolása arról, hogy feléjük sincs 90 napon túli tartozás, ingatlanfedezeti biztosítás esetén annak kötvénye. Az igényléshez elvárt dokumentumok pontos körérõl elõzetesen a hitelt nyújtó intézménynél kell érdeklõdni. A közszférában dolgozóktól – a nekik járó kamattámogatás és vissza nem térítendõ támogatás érdekében – további dokumentumokat kérnek. A gyûjtõszámla megnyitása az eddigi hitelszerzõdés módosítását és egy új szerzõdés megkötését is jelenti, amelyet közjegyzõi okiratba kell foglalni.

Decemberben, a határidõ lejárta elõtt megnövekedhet a pénzügyi szolgáltatókhoz beadott igénylések száma, ráadásul az év végi munkarend szerint az ügyfeleknek december 21. után már csak két munkanapjuk marad e célra. Így érdemes az ügyintézést nem az utolsó pillanatra hagyni, hanem mielõbb kezdeményezni.