A jelenlegi differenciálás megszûntével a nõk esetében a biztosítók nem tudnak majd a nõkre vonatkozó, kedvezõbb statisztikai mutatókkal kalkulálni. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a szabályozás a korábban megkötött szerzõdések feltételein nem fog változtatni, habár azok módosításakor már igen, így igen valószínû, hogy a nõk számára egyáltalán nem lesz kifizetõdõ például régi szerzõdéseiken változtatni, sokkal inkább új szerzõdést kötni a meglévõ mellé.

Egészen mostanáig a „nem” az egyik legfontosabb kockázat-elbírálási szempont volt a biztosítási gyakorlatban. A férfiak halálozási kockázata például 70 éves korig több mint duplája a nõkének, és az egészségbiztosítási kockázatok is sok területen hasonló eltérést mutatnak. Ezt figyelembe véve a biztosítók képesek voltak a nõknek kedvezõbb díjú termékeket kínálni, mint a férfiaknak, ami jelenleg hozzávetõleg mintegy kétszeres eltérést jelent a biztosítási díjakban – közölte Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke.


„Magyarországon a ’nem’, mint kockázat-elbírálási szempont fõleg az élet- és személybiztosítások területén, ezen termékek árazásánál tölt be fontos szerepet – húzza alá Paál Zoltán. Helyettesíteni csak olyan, sokkal esetlegesebb, „változékonyabb” tényezõkkel lehetséges, mint a lakóhely, a táplálkozás vagy például a jellemzõ szabadidõs tevékenység. Ezekkel kapcsolatban jóval kevesebb statisztikai adat áll rendelkezésre, és mivel e sajátosságok sokkal inkább a „privát szférába” tartoznak, az ezekre való rákérdezés az ügyfelek egy részénél akár komoly ellenérzéseket is kelthet.

A kötelezõen elõírt uniszex díjak így várhatóan éppen a kisebb kockázatú ügyfeleket fogják a biztosításoktól eltántorítani, vagyis a biztosítási csoportok kockázata nõni fog, ami várhatóan magasabb tartalékképzési kötelezettséget is szükségessé tesz majd. Emellett az átállás jelentõs plusz feladatokat is ró a biztosító társaságokra.

A biztosítók is hibásak?

„Az egyenlõ bánásmódra vonatkozó irányelv - a közvélekedéssel ellentétben - nem kifejezetten biztosító-specifikus szabályként született. Sõt, a nyomós szakmai indokokra tekintettel hosszú évekig kivételként lehetõvé tette a biztosítók számára, hogy a ’nem’-et továbbra is differenciáló tényezõként alkalmazhassák – magyarázza Lencsés Katalin, a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának vezetõje, hozzátéve, hogy a biztosítók is hibásak abban, hogy a gender direktíva végeredményben a biztosítókra is érvényt szerzett, hiszen „ellógták a konzultációs idõszakot”, miután maguk sem gondolták komolyan, hogy egy ilyen döntés megszülethet.

Az Európai Bíróság opt-out szabályt felülbíráló, 2011-es döntése sem e gyakorlat jogosságát vonta kétségbe, csupán a jogszabály megalkotásának technikáját kifogásolta. Mégis, bár az EU mind a 27 tagállama élt az opt-out lehetõségével az életbiztosítások esetében, decemberben minden tagországban, így Magyarországon is be kell vezetni az uniszex árazást. Mindez komoly tanulságot kell hogy jelentsen az uniós döntéshozók számára.

A Bíróság 2011. márciusi döntése után – fõként a brit sajtó is feléledt, sõt az Európai Parlament is tárgyalni kezdte az ügyet, melynek során maga a raportõr is jelezte az EP felé, hogy az új szabályok pont a nõknek lesz rossz.

Méltánytalan lesz az új helyzet!

„Az egyenlõ bánásmód elvének ilyen jellegû értelmezése paradox módon a legtöbb biztosítási ágazatban a nõket érinti majd hátrányosan, és a kockázatok és költségek növekedése miatt társadalmi szinten is veszteséget okoz – mutat rá Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki fõtanácsadója. A neme szerinti megkülönböztetett árazás tiltása kvázi kötelezõ redisztribúciónak is felfogható, ahol a nõket arra kötelezik, hogy õk finanszírozzák a férfiak biztosításának egy részét.

Ezek a negatív hatások azonban eltörpülnek az életkor szerinti differenciálási tilalom esetleges bevezetésének következményei mellett, amelyek egyértelmûen a jelenlegi életbiztosítások végét jelentenék az Európai Unióban.”