Mi nyithatná meg újra a banki hitelcsapokat a kkv-k számára?
2012.11.26
A hazai kisvállalkozásokra az alacsony sajáttõke mellett a magas hitelkitettség is jellemzõ és probléma az eszközök és a források lejárati összhangjának hiánya. Így fennáll annak kockázata, hogy a rövidtávú finanszírozás megbillenése a társaságot is beboríthatja. A tõkeoldal megerõsítése egy pénzügyi befektetõ belépésével stabilabbá teszi a cég mûködését, javítja banki hitelértékelési mutatóit és újra megnyithatja a hitelcsapokat a vállalkozás elõtt.

A hazai kisvállalkozásokra az alacsony sajáttõke mellett a magas hitelkitettség is jellemzõ, ami önmagában is problémák forrása. Emellett újabb kihívás a finanszírozás fenntarthatóságának biztosítása, az eszközök és a hosszú lejáratú források lejárati összhangjának megteremtése. Természetesen nincs minden vállalkozásra alkalmazható szabály, hiszen meghatározó milyen eszköz finanszíroztatásáról van szó; például termelõeszközrõl, vagy ingatlanról és mennyire képes megõrizni értékét az adott eszköz, milyen a forgalomképessége. Kockázatot jelent a cég mûködésére nézve, ha például speciális termelõeszközeit nem hosszú lejáratú forrásból finanszírozza. „A rövid forrásokból finanszírozott, nem mobilizálható eszközök miatt megnövekszik a finanszírozási kitettség, s a rövidtávú finanszírozás megbillenése a társaságot is beboríthatja. A tervezett fejlesztésekhez hatékonyabb tõkét bevonnia a kisvállalkozásoknak, a saját tõke növelésével a jól mûködõ cég kifeszített finanszírozása egyensúlyba hozható” – állítja Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tõkebefektetési Alap igazgatóságának elnöke.

A pénzintézeti szektor hitelezési aktivitása a kisvállalati körben jelentõsen visszaesett az elmúlt években, mindemellett a finanszírozás az éven belüli hitelek arányába tolódott el. A PSZÁF adatai szerint a 2012 elsõ félévében kihelyezett hitelek több mint 83 százaléka rövidtávú forrást biztosított a vállalkozások számára (lsd. 1. ábra). A forgóeszköz finanszírozási igények szignifikánsan nem változtak, hiszen a meglévõ termelés finanszírozására továbbra is folyamatos igény van. A fejlesztésekre, beruházásokra azonban egyre kevesebb hitelforrást helyeztek ki. „Országos szinten továbbra is alacsony a KKV-k körében az új beruházások száma, a jelenlegi nehéz nemzetközi és hazai gazdasági környezetben kevesebb vállalkozó kíván a vállalkozása bõvítésébe pénzt fektetni, ezzel párhuzamosan a beruházási hitelek iránti igény is alacsony. Ez alól elsõsorban a pályázati forrásokkal is támogatott beruházások jelentenek csupán kivételt.”- mondta el Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese.

Mibõl telik fejlesztésre?

A belföldi banki finanszírozás volumenének csökkenése miatt pedig felmerül a kérdés, hogy az egyéb finanszírozási formák hogyan tudják pótolni a kiesõ vállalati forrásokat. Az MNB tranzakciós adatai szerint a részesedés típusú finanszírozás kivételével valamennyi finanszírozási alternatíva folyamatosan csökkent az elmúlt két és fél évben, vagyis a vállalatok finanszírozása egyre erõsebben támaszkodik a tulajdonosokra, és tõkebefektetõkre. „Egy pénzügyi befektetõ belépésével a társaság tõkepozíciója megerõsödik - hiszen a saját tõke, vagy tõketartalék emelésére kerül sor -, a cég stabilitása javul. A tõkehelyzet javulása a vállalkozások számára fedezet nélküli finanszírozást jelent, amely áttételesen a banki hitelértékelési mutatókat is javítja” – emeli ki Csuhaj V. Imre.


A tõkehelyzet javítása a banki hitelekhez is hozzáférést biztosít

A hitelképességet jelentõsen javítja a tõkehelyzet megerõsítése, hiszen az hozzájárul a vállalkozás likviditásának erõsödéséhez. A legtöbb kereskedelmi bank számára nem alternatíva a fedezet nélküli finanszírozás, amelyet a kockázati befektetõ az üzletrész megszerzéséért felvállal, ugyanakkor azt elismerik, hogy a tõkeszerkezet megerõsítése számukra is elõnyös. „Az eddigi tapasztalataink alapján a portfóliócégekkel kapcsolatban álló bankok általában kedvezõen értékelték az SZTA mint tõkéstárs megjelenését, hiszen a friss forrás a pénzintézetek hitelezõi pozícióját nem rontotta és nem terhelte a vállalkozás eszközállományát sem” - összegez Csuhaj V. Imre.

A bank számára a cég tõkeellátottsága a tulajdonosok teherbíró képességét, tartalékait és a múltbéli mûködés sikerességét is mutatja. Éppen ezért az alultõkésítettség komoly kockázati tényezõ, s az elvártnál alacsonyabb sajáttõke arány akadályozza a hitelezést. A cég tõkehelyzetének vizsgálata minden finanszírozási forma esetében nagy fontossággal bír. „A vállalkozás tõkehelyzetének megítélése a kockázatelemzési mechanizmusunk egyik alapvetõ része. Éppen ezért a kockázati tõkebefektetés szinte minden esetben pozitívan befolyásolja egy vállalkozás banki finanszírozhatóságának megítélését”- emeli ki a Takarékbank vezérigazgató-helyettese.

Számos vállalkozásnál tetten érhetõ a probléma, hogy a társaság kapacitáskorlátai miatt nem tud megfelelni a megnövekedett vásárlói igényeknek, s tõkehelyzete nem teszi lehetõvé a szükséges beruházások megvalósítását. Így a társaság vagy megreked egy adott szinten, vagy új tulajdonos bevonásával próbál megerõsödni, hogy tõkébõl finanszírozhassa fejlesztéseit. Miközben a kapacitásbõvítéshez a tõkeforrás teremt lehetõséget, a termeléshez szükséges forrásigény a bankoknak is lehetõséget ad a hitelaktivitás növelésére.