Felmérés: kezd visszatérni az európai ingatlan-befektetõi bizalom
2013.02.04
Az ingatlan befektetõk Európában lassan kezdik visszanyerni bizalmukat, és 2013-ban már a beruházások növelését tervezik, azonban az egészséges hozamok iránti vágyukat a zsugorodó hitelpiacok még mindig lefékezhetik – derül ki egy friss felmérésbõl.

A német Union Investment vagyonkezelési csoport legutóbbi ingatlan-beruházási felmérése 2010 óta elõször egyértelmû bizalomnövekedésrõl számol be Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.

Németország mellett a befektetõk Lengyelország, Törökország és Írország ingatlanpiacán is felemelkedést remélnek.

Ugyanakkor a befektetõk továbbra is aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az ingatlan-beruházásokra vonatkozó tõkekövetelmények tovább szigorodnak az euró válság következtében, az észak-európai ingatlanpiacon pedig a verseny fokozódására számítanak 2013-ban.

A megkérdezett befektetõk 70%-a a hitelkamatok emelkedésére számít, amihez Franciaországban még a magasabb adók is pluszterhet jelentenek. A reprezentatív felmérésben 165 befektetési döntéshozó vett részt Németországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból.

Az Union Investment Real Estate igazgatótanácsának elnöke, Reinhard Kutscher szerint tekintettel a jelenlegi nehéz körülményekre a hitelpiacon, aligha meglepõ, hogy az európai befektetõk kis teret látnak az opportunista beruházásokra meglévõ stratégiájukban.

A megkérdezett ingatlanpiaci szakértõ mintegy 85%-a úgy véli, hogy az euróválság miatt még erõsebb hangsúlyt kapnak az alapvetõ befektetési célpontok, így például a központi elhelyezkedésû, jó minõségû ingatlanok, hosszú távú lízingkonstrukcióval.

A felmérésbõl az is megállapítható, hogy az európai befektetõk körében egyre nagyobb a kockázati étvágy, miután az általános gazdasági kilátások némileg javulni látszanak Európában. A megkérdezettek mindössze 30%-a számít Európa szintû recesszióra, szemben a legutóbbi felmérés 42%-ával. Az eurózóna összeomlásával kapcsolatos félelmek kezdenek eloszlani, mindössze a megkérdezettek 3%-a véli úgy, hogy ez valóban komoly fenyegetettséget jelentõ kockázat, szemben a korábbi 12%-os aránnyal.