A tûzvédelem és a tûzoltói beavatkozást igénylõ kárelhárítás mielõbbi megkezdése és szakszerû végrehajtása a biztosítótársaságok számára is alapvetõ érdek. Ezáltal biztosítható az emberi élet védelme, illetve hogy a tûz következtében a lehetõ legkisebb kár keletkezzen a vagyontárgyakban.

Az önkéntes tûzoltóságok szerepe, tevékenységük kiemelkedõen eredményes lehet a kárelhárításban, ha megfelelõ képzettség, technika és korszerû riasztási rendszer párosul az állami és össztársadalmi akarattal. A MABISZ és az ÖTOSZ az együttmûködési megállapodás alapján vállalják, hogy tagjaik tevékenységének jogi, szabályozási és mûködési környezete, annak fejlesztése érdekében együttmûködnek az érdekazonosságokon alapuló ügyekben, illetve más, jogalkotási területeken.

A szervezetek vállalják továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az õket érintõ kérdésekben, legyen szó jogszabályváltozásokról vagy egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintõ kérdésekrõl. „A két szervezet közötti párbeszéd kiemelt jelentõségû a tekintetben, hogy közös szakmai álláspontot tudjunk kialakítani tûzvédelmi, illetve kárelhárítási kérdésekben, hiszen ez kölcsönös érdeke mind a lakosságnak, mind a tûzoltóknak, mind pedig a biztosítóknak” – emelte ki Molnos Dániel.

A megállapodás kapcsán Balog László elnök az idõfaktor szerepére külön is felhívta a figyelmet. A mielõbbi kiérkezés a helyszínre kulcsfontosságú a tûzesetek elhárításában, illetve a károk minimalizálásában, ebben az önkéntes tûzoltóságok, önkéntes tûzoltó egyesületek azért bírnak kiemelt jelentõséggel, mivel lokális elhelyezkedésük és helyismeretük miatt sok esetben jóval korábban a helyszínre tudnak érni, mint a távolabbról kivonuló állami tûzoltók. „Az irányadó jogszabály csak arra vonatkozóan tartalmaz utasítást, hogy az állami tûzoltóknak a bejelentést követõ 2 percen belül el kell indulniuk a helyszínre, azt azonban már nem írja elõ, hogy mennyi idõn belül kell odaérkezniük.” – hangsúlyozta Balog László. „A legfontosabb tényezõ ezekben az esetekben az idõ, ebben pedig az önkéntes tûzoltóságok, szervezetek országos lefedettségük miatt, különösen fontos szerepet töltenek be.” – tette hozzá.

„Nem véletlen, hogy az önkéntes tûzoltóságok szerepe és elfogadottsága Európa-szerte közismert, így például Ausztriában és Németországban a tûzoltóságok mintegy 90 százaléka önkéntes, helyi szervezet. Ugyanígy Lengyelország vagy Horvátország is követendõ példa lehet arra, hogy a helyi, és épp ezért igen hatékonyan mûködõ önkéntes tûzoltóságok milyen jelentõs szerepet játszhatnak a károk minimalizálásában” – emelte ki Molnos Dániel.

A magyarországi önkéntes tûzoltósági rendszerben az utánpótlás biztosítására is kiemelt figyelmet fordít a szakma. Már 10-12 éves kortól heti rendszerességgel képzik a fiatalokat, akik nyári táborok során is az elméleti tudás mellett a gyakorlati szaktudást is el tudják sajátítani. „Utánpótlás-képzõ programunk keretében 18 éves korára önkéntes tûzoltó lehet az a fiatal, aki már gyermekkorában megkezdi a felkészülést, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mindezt a tudást az is kamatoztathatja a civil életben, aki végül úgy dönt, nem csatlakozik az önkéntes tûzoltósághoz.” – hangsúlyozta Balog László.