Továbbra is az új ügyfelekre fókuszálnak a biztosítók

A 2012/13-as kampányidõszakban a PSZÁF becslései szerint 723 ezer magyarországi üzembentartó kötött új kgfb szerzõdést, ebbõl 248 ezren (34%) a régi biztosítójukhoz kötöttek vissza régi biztosítójukhoz, újat pedig 475 ezren választottak. Utóbbi szám lényegesen kevesebb, mint a megelõzõ években, amit csak részben magyaráznak az évközi évfordulós váltások, és inkább a biztosítók korábbiaknál is intenzívebb új ügyfélszerzési aktivitása indokol. Ez tehát azt jelenti, hogy még mindig kevés társaság koncentrál régi ügyfeleinek megtartására.

A teljes piac állománydíja 2%-kal csökkent annak ellenére, hogy a biztosítók átlagosan 5%-kal növelték tarifáikat, vagyis az ügyfeleknek sikerült úgy átkötniük szerzõdéseiket, hogy végeredményben átlagosan mégis alacsonyabb díjjal szembesültek. Az átkötéssel a szerzõdõk 4,8 milliárd forintot, vagyis régi biztosítójuk új díjához képest 35,9%-ot takarítottak meg, szemben a tavalyi 31,8%-kal. Ez a jelentõs megtakarítás jórészt egyfajta portfoliótisztítás eredménye: a biztosítók ugyanis egyes szegmensekben a kiárazásra törekedtek, vagyis olyan díjakat hirdettek meg, amellyel a nem kívánt ügyfeleket a biztosító elhagyására késztették. Az idei kampány során, a korábbiakkal ellentétben inkább az alacsonyabb díjú szerzõdéseknél történtek átkötések.

Figyelmetlen ügyfelek akár sokat is bukhatnak!

Csakúgy mint tavaly, az idei átkötési idõszakban is jelentõs különbség mutatkozik a felmondott szerzõdések és az új szerzõdések száma között. Elõbbi 692 ezer, utóbbi 729 ezer volt. Az eltérésnek a Felügyelet szerint több oka is van, egyrészt a hazai biztosítók határokon átnyúló tevékenységéhez kapcsolódó állomány általában nem jelenik meg a több biztosítónál, másrészt a szerzõdések egy része – így a flottáké – határozott tartamra szól, vagyis azok felmondás nélkül szûnnek meg, így csak az új szerzõdések között jelennek meg.

Sokkal fontosabb, és az ügyfelek számára anyagi hátrányt, kellemetlenségeket eredményezõ ok, hogy a váltó ügyfelek egy része nem, vagy nem megfelelõen mondja fel a régi szerzõdését, így az nem is szûnik meg, ellenben az új szerzõdése semmissé válik. Errõl leginkább úgy szereznek tudomást a pórul járt ügyfelek, hogy régi biztosítójuk – akiknek tegyük fel, jóhiszemûen már nem fizetik a biztosítási díjat – fizetési felszólításokat küld, a nem fizetett idõszakra díjhátraléka keletkezik, amely idõszakra még a Mabisz által évente egyszer megállapított összegû fedezetlenségi díjat is ki kell fizetnie ahhoz, hogy érvényes kgfb-szerzõdéssel rendelkezzen.

Volt, aki drágábbra váltott

Az online alkuszok adataiból az látszik, hogy jelentõsen csökken az egy szerzõdésváltással elérhetõ megtakarítás. Ez részben azzal magyarázható, hogy a biztosítás váltók inkább az alacsony díjú szerzõdésekbõl kerültek ki: a 19546 forintos átlagdíjjal szemben a felmondott szerzõdések átlagdíja 15112 forint volt, ami az átkötésekkel 11824 forintra csökkent.

Az alkuszok adatai alapján az idei átkötési idõszakban már 10% volt azok aránya, akik úgy váltottak, hogy ezzel nagyobb lett a díjuk. Ehhez az adathoz a Felügyelet azt a magyarázatot fûzte, hogy feltehetõen ezek az ügyfelek, ha nem váltottak volna, akkor régi biztosítójuk által felajánlott új díj magasabb lett volna a váltással elért díjnál, tehát relatíve így is jól jártak.

Az online alkuszoknál a szerzõdõk 70%-a választotta a legolcsóbb ajánlatot, a tavalyi 58,9%-hoz képest, ami arra utal, hogy nõtt az ügyfelek árérzékenysége, ugyanakkor a biztosítók szimpátia elemzésébõl az is kiderült, hogy nagy részüknek nõtt a pozitív megítélése is az ügyfelek körében.

Mit vizsgált idén a Felügyelet?

A PSZÁF idén különös figyelmet szentelt, és rendszer szinten lépett fel minden olyan díjhirdetési gyakorlattal szemben, amely a bonus-malus rendszert torzította, mivel ezek megszûntethetik az ügyfelek kármegelõzésben való érdekeltségét – figyelmeztetett dr. Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi igazgatóság vezetõje.

A biztosítókat teljes szabadság illeti meg tarifáik megállapításában, egyetlen jogszabályi kötöttség mellett, amely szerint a 14+1 fokozatú bonus-malus besorolást be kell tartaniuk. A rendszerrel szemben évek óta, számos kritika megfogalmazódott már, hiszen például az évtizedek óta 10 bonus besorolású, teljesen kármentes ügyfelek esetében teljesen jogos az igény, hogy további díjengedményekben részesíthesse õket biztosítójuk, míg a 4-es malus besorolásúak körében is elõfordul olyan ügyfél, aki jóval több balesetet okoz hasonló besorolású társainál, így nála még alacsonyabb ügyfél-minõsítés lenne indokolt.

A PSZÁF megérti ezeket a kritikákat – közölte Kolozsi – azonban a mostani jogszabályi környezetben kell végeznie felügyeleti tevékenységét. Ezért szüntette még például az olyan gyakorlatokat, ahol az egyéni kártörténet alapján további kedvezményeket, pótdíjakat szabtak ki biztosítók, vagy ahol az úgynevezett „bónuszõr” kiegészítõ biztosítási szerzõdés megkötésével arra tett ígéretet a biztosító, hogy visszatéríti ügyfelének a károkozásból fakadó, bonus-malus besorolásának elvesztésébõl eredõ veszteségét.