A Zöld Könyv hónap elején megjelent korai tervezete szerint elképzelhetõ, hogy bizonyos hosszú távú eszközosztályok esetében a Szolvencia II, valamint a foglalkoztatói nyugdíjpénztárakra vonatkozó új tõkeszabályok megkülönböztetett elõírásokat fognak tartalmazni.

Az Európai Tõzsdeszövetség (Federation of European Securities Exchanges - FESE) Brüsszelben megrendezett konferenciáján Barnier kiemelte annak fontosságát is, hogy az európai kockázatitõke-alapok befektetéseket vonzzanak, hiszen, mint mondta, nagyon fontos szerepet játszanak a gazdaságban.

Rámutatott arra is, hogy 2011-ben a kockázati tõkebefektetések az európai kis- és középvállalatok finanszírozási igényeinek mindössze 2%-át fedezték, szemben az USA 14%-ával.

A kockázati tõkealapok igen fontos és sajátos szerepet töltenek be, hiszen õk látják el az induláshoz szükséges tõkével az innovatív induló vállalkozásokat, melyeknek legalább 5-7 éves befektetõi elkötelezõdésre van szükségük.

Barnier rámutatott a bankszektorban megfigyelhetõ „mutációkra” is, melyek további finanszírozási nehézségek elé állíthatják a gazdaságot. Ezért van szükség arra, hogy minden szabályozási keretet úgy kalibráljunk, hogy azok ne veszélyeztessék a reálgazdaság finanszírozását – tette hozzá a biztos. Itt külünösen a CRD IV irányelvre, vagyis a bankokra vonatkozó tõkekövetelményekre utalt Barnier.

Az említett aggályok azonban nem csak a bankszektort érintik, hiszen a bankok finanszírozási tevékenységét más pénzügyi intézmények is kiegészítik, így a biztosítók és a nyugdíjalapok is.

Éppen ezért a bankok mellett a Bizottságnak egyensúlyt kell találnia a prudenciális követelmények és a hosszú távú befektetési ösztönzõk között a biztosítótársaságok és a nyugdíjpénztárak esetében is. Barnier egyes vagyonkezelõk viselkedését azzal bírálta, hogy azok hozzájárultak a rövid távú befektetõi gondolkodáshoz, és a termékek félreárazásához.

Végül felhívta a figyelmet a nemzeti szabályozó hatóságok azon szabályalkotó szerepére is, ami elvárható lenne tõlük a hosszú távú befektetések elõmozdítása érdekében, példaként említve az állami befektetési bankok és az állami befektetési alapok felállításának lehetõségét.