Tonio Borg, egészségügyi és fogyasztópolitikai európai biztos így fogalmazott: „A tagállamok komoly fejlõdést értek el a lakosság passzív dohányzás elleni védelme terén. A polgárok dohányzásnak való kitettsége azonban Unió-szerte továbbra is igen eltérõ, és hosszú út áll még elõttünk a valóban „dohányfüstmentes Európa” megteremtéséig. Arra buzdítom ezért a tagállamokat, fokozzák erõfeszítéseiket a jogszabályok érvényre juttatását illetõen, dicsérve azokat, amelyek már elfogadtak a füstmentességet célzó, ambiciózus törvényeket és ugyanerre a lépésre ösztönözve a többi tagállamot.”

A másodlagos dohányfüstnek való kitettség jelentõsen hozzájárul a halálozáshoz, morbiditáshoz és fogyatékossághoz az EU-ban. Óvatos becslések szerint 2002-ben az Európai Unióban több mint 70 000 felnõtt halt meg a környezeti dohányfüstnek való kitettség következtében, köztük sok nem dohányzó vagy a munkahelyen passzív dohányzást elszenvedõ személy.

A WHO dohányzás-ellenõrzési keretegyezménye felszólítja az azt aláíró valamennyi (összesen 176) felet, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket a „zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, a zárt közterületeken és, értelemszerûen, egyéb közterületeken a dohányfüstártalom elleni védelem” érdekében. 2007-ben iránymutatásokat fogadtak el, segítséget nyújtva a feleknek kötelezettségeik teljesítéséhez.

Ez a háttere a Tanács által 2009-ben elfogadott, a dohányfüstmentes környezetrõl szóló ajánlásnak, amely a másodlagos dohányfüstnek való kitettség elleni hatékony védelmet biztosító intézkedések – legkésõbb 2012 novemberéig történõ – bevezetésére szólítja fel a tagállamokat.

A jelentés más fontosabb megállapításai:

• Az összes tagállam beszámolt a lakosság dohányfüsttel szembeni védelmére irányuló intézkedések elfogadásáról.
• A nemzeti intézkedések dimenziója és hatálya jelentõs eltéréseket mutat. 2009 óta a tagállamok mintegy fele fogadott el vagy szigorított már meglévõ, füstmentességet célzó jogszabályokat. Közülük többen már 2009-et megelõzõen hoztak ilyen intézkedéseket.
• Néhány tagállam esetében a jogszabályok érvényre juttatása tûnik problémásnak. Az összetett szabályozás (azaz a mentességeket is tartalmazó jogszabályok) érvényesítése bizonyult különösen nehéz feladatnak.
• A dohányfüstnek való tényleges kitettség aránya az uniós polgárok körében 2009–2012 között mindenütt csökkent (a vendéglátóhelyeken például 46%-ról 28%-ra esett vissza). A tagállamok között azonban hatalmas különbségek vannak.
• Belgium, Spanyolország és Lengyelország azon országokat képviseli, ahol az átfogó jogszabályok elfogadását követõen rövid idõn belül jelentõsen csökkent a kitettségi ráta.
• A füstmentességet célzó szabályozás egészségre gyakorolt pozitív hatása azonnal érezhetõ: egyrészt csökken a szívrohamok aránya, másrészt javulás tapasztalható a légzõszervi megbetegedések terén is.
• Az európai lakosság kiáll a füstmentességet célzó jogszabályok mellett. Egy 2009-ben készült felmérés alapján az európai polgárok többsége támogatja a dohányzásmentes politikát. A tagállamok közvéleménykutatásai is megerõsítik ezt a megállapítást, hiszen azt mutatják, hogy a hatékony intézkedések bevezetését követõen még nagyobb támogatottságot szerzett a füstmentes Európa gondolata.