Még kevesebben vannak, akik szerzõdésük apró betûs részeit is ismerik, s alig akadnak olyanok, akik több szolgáltatót is végigjárnak, hogy összehasonlítsák az ajánlatokat, mielõtt választanának. Ez nem meglepõ, mert egy egyszerû lakásbiztosításhoz is legalább félszáz részletet kellene áttanulmányozni.

A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közvélemény-kutatása szerint a földrengés nagyjából az utolsó olyan vészhelyzet, amit a magyar ember bekalkulál az életébe. Pedig úgy tûnik, mostantól nem ártana ezzel a kockázattal is számolni, legalább a lakásbiztosításban, mert ha nem is túl gyakran, de a Magyarországra vonatkozó korábbi megállapítással ellentétben – miszerint 50 évente van nagyobb rengés – egyre sûrûbben hallani különféle, nagyobb erõsségû földmozgásról. A CLB által megkérdezett ügyfelek többsége fél e kiszámíthatatlan jelenség következményeitõl, a biztosítása megkötésekor mégsem tartotta fontosnak, általában nem is figyelt rá, hogy ez a kockázati tényezõ is bekerüljön a megállapodásba – ismertette az internetes felmérés eredményét Németh Péter, a cég kommunikációs vezetõje. A válaszadók többsége csak nagyvonalakban tudja, mit is tartalmazhat a szerzõdése, a részletekrõl, az úgy nevezett apró betûs tartalomról fogalmuk sincs.

A szakértõket nem lepte meg az eredmény, mert a 25 biztosítóval szerzõdött alkusz cégnél jól tudják, ahány cég, annyiféle ajánlat és tarifa létezik a lakásbiztosítási palettán, s ha mindet vévigtanulmányoznák az emberek, egyszerûen elvesznének a rengetegben, s végül nem tudnák, melyik biztosító, mely konstrukciója a legjobb. Így aztán az ügyfelek többsége csak a leggyakoribb károk ellen biztosítja értékeit, s ha maga a biztosítós szakember nem figyelmezteti, nem tartja fontosnak az olyan „mellékes” tényezõt, mint a földrengés – magyarázza a szakértõ a lakás és értékbiztosítással kapcsolatos általánosságokat. Ma már minden szolgáltatónak van földrengésre is kiterjedõ kártérítési ajánlata, ám még a két-három évvel ezelõtt kötött szerzõdések egy részébõl is kimaradt ez a tényezõ.

A szolgáltatók átlagosan az MSK-64-es szerinti 5-ös, vagyis az ismertebb, Richter-skála szerinti 4,4-es erõsségû rengés után fizetnek kártérítést. A januári, oroszlányi földmozgás 4,7 erõsségû volt, csaknem ötven kilométeres körzetben érzékelték. A biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz akkor az egész országból több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladta az egymilliárd forintot. Ugyanebben a városban, a napokban ismét megmozdult a föld, ezúttal 3,7-es erõsséggel, és sehonnan nem jelentettek komolyabb károkat.

Németh szerint a biztosítási ajánlatok között nehéz eligazodni, hiszen már egy egyszerû lakásbiztosítási konstrukció kiválasztásakor is csaknem félszáz szempontot kellene az ügyfeleknek összehasonlítaniuk. Erre általában önállóan senki nem vállalkozik. A szakértõ úgy véli, azok, akik nem alkuszok segítségével keresnek jó konstrukciót, legtöbbször az elsõ, vagy legfeljebb a második szolgáltatóval leszerzõdnek, anélkül, hogy tudnák, van-e jobb ajánlat a biztosítási piacon. Az elmúltidõszak alapján úgy tûnik, egyre gyakoribb az olyan földrengés, amely kisebb-nagyobb kárt tesz az épületekben, s a lakásokban is, ezért nem árt átnézni a szerzõdéseket, kiterjed-e földmozgás okozta károkra is – figyelmeztet a CLB szakértõje. Németh felhívja a társasházakban élõk figyelmét is arra, hogy nem elég magára az épületre kötött lakóközösségi biztosítás, a lakásra külön szerzõdést kell kötni, mert anélkül nem fizet a biztosító a polcról leesett herendiért.