Az EIOPA március 4-én megjelent közleményében azt írja, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak aktívan foglalkozniuk kellene a mostani alacsony kamatkörnyezet által kiváltott kockázatokkal, különös figyelmet szentelve azoknak a biztosítóknak, amelyek az adott kockázattal szemben nagyobb kitettséggel rendelkeznek.

Az EIOPA vezére, Gabriel Bernardino Japánhoz hasonlította a mostani európai helyzetet, ahol a ’90-es években és a 2000-es évek elején számos életbiztosító – amelyek ’80-as években jelentõs mértékû olyan életbiztosítási állományt halmoztak fel, amely garantált hozamot ígér az ügyfeleknek – különösen nehéz helyzetbe került a hosszú ideig tartó alacsony kamatok miatt. Ennek eredményeként 1997 és 2001 között hét japán életbiztosító ment csõdbe, valamint elfogadtak egy olyan törvényt, amely lehetõvé tette a nagy valószínûséggel csõddel fenyegetett biztosítók számára, hogy csökkentsék az ügyfeleknek korábban szerzõdésben megígért hozamok szintjét.

Az EIOPA felkérte a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy tegyenek jelentést az alacsony kamatkörnyezet jelentette kihívásokkal kapcsolatban, és minden tervezett felügyeleti intézkedésrõl.

Az EIOPA javaslatai közül az üzleti modelleket érintõ fenyegetések azonosítását ésszerûnek tartja a PwC biztosítási partnere, Charles Garnsworthy is, azonban véleménye szerint az alacsony kamatok nem csak a pénzügyi elõrejelzéseket érintik, ennél sokkal fontosabbnak tartja a megtakarítók szempontjait, hogy õk miként reagálnak a mostani kamatkörnyezetre.

Az EIOPA felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2010-ben végzett stressztesztben résztvett biztosítók mintegy 5-10%-a nézhet szembe „súlyos problémákkal”, amennyiben a kamatlábak hosszabb ideik alacsony szinten maradnak, ugyanis szolvenciamutatójuk akár 100% alá csökkenhet.

A forrásoldalon, a jövõbeli kötelezettségek jelenértékét erõsen növelik az alacsony kamatok, ami szükségszerûen a biztosítók pénzügyi erejét rontja, eszközoldalon pedig a befektetéseken elért hozamokat érinti hátrányosan, és növeli azok újrabefektetési kockázatát. Az Eiopa szerint egy még nagyobb problémát jelent azon biztosítók esetében, amelyek garantált hozamot kínálnak ügyfeleiknek.

A PwC szerint a rövid távú szerzõdésekkel jellemezhetõ biztosítási tevékenységek esetében az alacsony hozamok csökkentik a biztosítók pénzügyi mozgásterét a kedvezõtlen kárhányadok ellensúlyozásában. Ezen kívül az alacsony kamatok hatással lehetnek az üzleti modellekre is, így a biztosítók eszközallokációjára, amely újabb kockázatot jelenthet a biztosítók mérlegeinek eszközoldalára.

Az alacsony kamatokkal szembeni kitettséget a brit biztosítók igyekeztek csökkenteni az elmúlt évtizedben, olyan új szerzõdésekkel, amelyek kevésbé érzékenyek a kamatokra, valamint az eszköz és forrásoldal összehangolásával, hogy a kötelezettségekben jelentkezõ változásokat a biztosítók által tartott eszközök változásai is lekövessék.

A PwC szerint ennek köszönhetõen a mostani helyzet kevésbé fenyegetõ az Egyesült Királyságban, azonban a Szolvencia II elõírásai miatt – miszerint a biztosítók kötelesek lesznek igazolni az eszközök és források összehangolása érdekében tett erõfeszítéseiket – még van hova fejlõdni.

Az EIOPA elismerte, hogy a Szolvencia II a piaci alapú értékelés felé tett lépésként is értelmezhetõ, a kockázat alapú tõkemegfelelési követelményre pedig explicit módon hatással lenne a kamatláb-kockázat is, a kötelezettségek diszkontálása pedig alapvetõen a kockázatmentes kamatlábbal történne.

Éppen ezért fontos, hogy a biztosítók ne halmozzanak fel olyan kockázatokat, amelyek a Szolvencia II hirtelen végrehajtásakor kristályosodnak ki – véli Bernardino, aki szerint a végrehajtás késlekedésére inkább lehetõségként kellene tekinteniük a biztosítóknak és a felügyeleteknek.

Az EIOPA arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony kamatkörnyezet a foglalkoztatói nyugdíjakra is hatással van, amely hatást tervei szerint 2013 folyamán alaposabban is körüljárja majd a hatóság.