Az aszályok jelentõs károkat okozhatnak a növénytermesztésben, óriási bozót-, sõt erdõtüzekhez vezethetnek, de a villamosenergia-termelésben is fennakadásokat, így jelentõs gazdasági károkat is eredményezhetnek.

A Munich Re adatai szerint a nyolcvanas évek elején még évente körülbelül 10 jelentõs veszteséget okozó aszály volt minden évben, azonban ez a szám az elmúlt években nagyjából megduplázódott.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) – amely 1988-ban alakult azzal a céllal, hogy értékelje és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket – szerint a következõ évtizedekben a hõség és a száraz idõszakok növekedésére kell számítani a világ számos régiójában.

A század közepére a hõhullámok, melyek jelenleg 20 évente fordulnak elõ, az USA középnyugati részén és Közép-Európában valószínûleg két-három évente fognak bekövetkezni, Délkelet-Ázsiában pedig egy-két évente – legalábbis ezt prognosztizálja az IPCC. Ez tehát azt jelenti, hogy az aszály lesz az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, amely a világ élelmiszer-ellátására is hatalmas veszélyt jelent.

A helyzetet ráadásul tovább súlyosbítja az a tény, hogy a világ népessége a század közepére várhatóan 9-10 milliárdra nõ, így az állati alapú élelmiszerek iránti kereslet a gyorsan fejlõdõ országokban – mint például Kína – jelentõsen megemelkedik. A mezõgazdasági termelést tehát fokozni kell, amihez a termelés alá vont földek nagyságának növelésére lesz szükség. Ugyanakkor az intenzívebb termelés miatt a mezõgazdasági ágazat érzékenyebb lesz az egyre változó idõjárási körülményekre, valamint arra, hogy olyan területeket is mûvelés alá vonnak, amely egyébként alkalmatlan lenne arra.

Mezõgazdasági biztosítás: az USA rendszere kiállta a próbát

2012-ben az Egyesült Államok kukoricatermését egy olyan aszály vitte el, amilyenre 40 évben egyszer kerül sor, amikor is a száraz meleg telet rekord meleg nyár követte. A mezõgazdasági károk értéke elérte a 20 milliárd dollárt, melybõl 15 milliárd dollár volt biztosított.

Az Egyesült Államok mezõgazdasági biztosítási rendszerének alapja, hogy az állam és a biztosítótáraságok közösen osztoznak a kockázatokon, amely a tavalyi aszály esetében hasznosnak bizonyult – véli a Munich Re igazgatóságának tagja, Torsten Jeworrek. Ez ugyanis lehetõvé tette a termelõk számára, hogy hamar visszatérjenek a termeléshez, megakadályozta a mezõgazdasági termelõk, illetve a mezõgazdasági bankok csõdjét. Az aszály kockázatával fenyegetett egyéb országok számára is példaértékû lehet egy ilyen kockázatkezelési rendszer – tette hozzá Jeworrek.

A másik jelentõs viszontbiztosító, a Swiss Re adatai szerint 2012-ben 900 természeti katasztrófa következett be, melyek együttesen 170 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak, amibõl körülbelül 70 milliárd dollárra volt biztosítási fedezet. A veszteségek valamivel magasabbak voltak tavaly, mint az elmúlt 10 év átlaga, de lényegesen alacsonyabbak, mint 2011-ben, amely évet a japán földrengés tett rekord veszteségessé.

A legutóbbi aszályokra, valamint ezek élelmiszerárakra gyakorolt hatásaira tehát olyan jelenségként kell tekinteni, mint amelyek egyre relevánsabbak lesznek az elkövetkezõ évtizedekben. A megfelelõ megelõzõ intézkedések közé tartozik a Munich Re szerint a klímavédelem, a népesség növekedésének megfékezése, az ellenállóbb növényfajták termesztése és a húsfogyasztás csökkentése.

Itthon is szárazságra kell számítani

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint itthon is száraz, meleg nyárra, ugyanakkor hideg, csapadékos õszre és télre kell számítani a következõ évtizedekben. Az OMSZ szerint Magyarországon is egyre gyakrabban fordulhatnak elõ rendkívüli idõjárási események.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az InfoRádiónak korábban azt mondta: a csapadék áltagos mennyisége éves szinten nem változik, de az évszakok között átrendezõdésre számíthatunk. Nyáron kevesebb, õsszel és télen pedig több lesz az esõ, a hó.

Szépszó Gabriella közölte: a száraz idõszakok hossza növekedni fog az évszázad végére, a legmarkánsabban nyáron, de ezzel párhuzamosan, leginkább õsszel gyakoribbak lesznek a erõs csapadékesemények is.

Az átlaghõmérsékletben nyáron várható a legnagyobb melegedés, 2021-2050 között 1,5-2,5 Celsius-fokos emelkedés várható - emelte ki Szépszõ Gabriella, hozzátéve, hogy az Alföldön nagyobb is lehet az eltérés. Az évszázad végére a nyarak 4-5 fokkal lesznek melegebbek, míg télen 3 fokos változás várható.