A természeti katasztrófák éves átlagos költsége négyszeresére emelkedett az elmúlt három évtizedben, amely gazdasági értelemben is szükségessé teszi a kiadások növelését a katasztrófákra történõ felkészülés területén – közölte egy magas rangú európai tisztviselõ. A természeti katasztrófák éves költségei az 1980-ban mért 50 milliárd dollárról, az elmúlt évtizedre 200 milliárd dollárra emelkedtek – közölte a nemzetközi együttmûködésért, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelõs európai biztos egy, a témában tartott konferencián. Az elmúlt négy évbõl háromban a költségek meg is haladták a 200 milliárd dollárt – tette hozzá Kristalina Georgieva.
Azt is elmondta, hogy a jelenlegi katasztrófa-kiadások mindössze 4 százaléka megy megelõzésre és felkészülésre, a többi csak válaszreakció. Ezzel szemben ma már bizonyítható, hogy minden egyes megelõzésre költött dollár legalább 4 dollárral kevesebb kárt eredményez.
A Manilában megrendezett konferencián 49 ország képviseltette magát mintegy 200 résztvevõvel, hogy megvitassák a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség növelésének lehetséges módjait. A Fülöp-szigetek képviselõi a Haiyan-tájfunnal kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg, amely tavaly novemberben elpusztította a központi tartományokat és több mint 6000 ember halálát okozta. Ez volt minden idõk legerõsebb tájfunja, amely szárazföldet érintett. A fülöp-szigeteki elnök, Benigno Aquino III elmondta, hogy az éghajlatváltozás hatásai riasztó ütemben súlyosbodnak, ahol a tájfunok egyre erõsebbekké, gyakoribbakká, pusztítóbbakká és nagyobb léptévûvé válnak. Éppen ezért fontosabb, mint valaha, hogy koncentrált, nemzetközi erõfeszítéseket tegyünk a klímaváltozás jelentette veszélyek kezelésére, és olyan társadalmakat, közösségeket építsünk, amelyek ellenállnak ezeknek a veszélyeknek – tette hozzá az elnök.
Georgieva szerint hosszú idõre lesz szükség, amíg a mostani beruházási piramis megfordul, holott bizonyítékok állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy minden egyes megelõzésre költött dollár, vagy peso, 4-7-szer akkora csökkenést eredményez a károkban.
Azt is hozzátette, hogy fontos lenne a gyermekek, nõk, idõsek és betegek megsegítése, mivel a katasztrófák áldozatainak 80 százaléka ezek közül a kiszolgáltatott csoportok közül kerül ki.
A fülöp-szigeteki kormány növelte felkészültségét, és fokozta tudományos erõfeszítéseit a csapadékmennyiség szélerõ megbecslésére. Javították a korai elõrejelzõ rendszereket és létrehoztak egy weboldalt, ahol a lakosság valós idejû idõjárási és egyéb információkhoz juthat – közölte Aquino.