Az Insurer Climate Risk Disclosure Survey 2012 címet viselõ jelentés három államban (Kalifornia, New York és Washington) mûködõ biztosítók által a szabályozók felé közzétett jelentéseken alapul, lefedve ezáltal az amerikai biztosítási piac jelentõs részét. A Ceres állítása szerint ez az elsõ egész ágazatot átfogó elemzés ebben a témában.

\"A biztosítási ágazat minden szegmense éghajlati kockázatokkal néz szembe, ennek ellenére az ágazat válasza egyelõre nem kielégítõ,” –véli Mindy Lubber, a Ceres elnöke. \"Amennyiben az éghajlatváltozás veszélyezteti a jövõben elérhetõ biztosítási termékeket, valamint a kockázatkezelési szolgáltatásokat USA szerte, úgy fenyegetést jelent a gazdaságra, illetve az adófizetõkre nézve is” – tette hozzá Lubber.

A felmérés ráadásul annak ellenére zárult ilyen lesújtó eredménnyel, hogy az Egyesült Államok idõjárási események tekintetében a valaha nyilvántartott második legszélsõségesebb évet tudhatja maga mögött: a Sandy szuperhurrikánt is beleértve, 11 idõjárási esemény összesen 1 milliárd dollár veszteséget okozott 2012-ben.

A biztosítási iparág szegmensei közül az életbiztosítók vannak a leginkább kitéve az idõjárás viszontagságainak, mivel több százmilliárd dollár értékû ingatlanvagyonnal rendelkeznek a veszélyeztetett part menti területeken.

A biztosítók teljesítményének mérésére a Ceres által kidolgozott skálán, a lehetséges 50 pontból a 184 biztosító átlagosan 7.3 pontot ért el. A legjobban az ACE, a Munich Re, az Allianz, a Swiss Re, a Farmers, a Prudential, a Travelers, a Hartford Insurance, a Kaiser Foundation Health Plan és a Zurich US Insurance teljesített.
A Ceres úgy találta, hogy a kisebb biztosítók jóval kevésbé felkészültek az éghajlati kockázatok kezelésére, mint a nagyobb vállalatok.

Nem meglepõ módon, a vagyon- és baleset-biztosítók sokkal jobban értik és felméréték már tevékenységeik kockázatát, és jellemzõen elõrébb tartanak ezen kockázatok kezelésére szánt intézkedések kivitelezése terén, összehasonlítva õket az élet-, a járadék- és az egészségügyi biztosítókkal – derül ki Ceres jelentésébõl.

Néhány nem-életbiztosító, mint például az Allianz, vagy az AIG a fenntarthatósági kérdéseket, így például az éghajlatváltozást is figyelembe veszik vagyonkezelési döntéseik során. Ezeknél a vállalatoknál az éghajlatváltozás kérdése beleilleszkedik egy szélesebb befektetõi megközelítésbe, ahol befektetõi döntéseknél valós értékelési szempontot jelentenek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (Environmental, Social and Governance – ESG) szempontok. Különösen az európai biztosítótársaságok állították azt a felmérés során, hogy befektetési döntéseik során valamilyen formában ESG szempontokat is érvényesíteni próbálnak, ugyanakkor az ESG vizsgálat, de különösen az, hogy az éghajlatváltozás kérdése hogyan illeszkedik az elemzésbe, egyáltalán nem nevezhetõ egységesnek a cégek körében.

De számos egyéb formát is ölthet a biztosítók éghajlatváltozásra való felkészülése, így például a természeti katasztrófák kockázatainak tõkepiacon történõ szétporlasztása – innovatív pénzügyi eszközök formájában – is ide tartozik.

A megkérdezett biztosítótársaságok közül például mindössze 10 társaság vesz részt intenzíven különféle éghajlatváltozási kezdeményezésen. Ez a nemzeti kezdeményezésektõl – például az Allianz, a Munich Re és a Swiss Re részt vesznek különféle kongresszusi meghallgatásokon – a különféle kormányzati munkacsoportokban való részvételig terjed, amilyenben a Hanover Re is részt vett, méghozzá a New Hampshire-i éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoportban, amely éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó, helyi és regionális szintû cselekvési terveket igyekezett kidolgozni.

A jelentés azt javasolja a biztosító társaságok számára, hogy az éghajlatváltozást tekintsék az egész vállalatot átfogó stratégiai kérdésnek és ehhez alkalmazkodva alakítsák át a biztosítási és befektetési gyakorlatukat. Szükséges továbbá olyan katasztrófa modellek kidolgozása is, melyek elõre jelzik az éghajlatváltozás szélsõséges idõjárás eseményekre gyakorolt valószínûsíthetõ hatásait, valamint azon állami intézkedéseket is támogatniuk kellene, melyek segítenek csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, valamint fenntartani egy olyan gazdaságot, mely képes ellenállni az éghajlati kockázatoknak.

Az éghajlatváltozás potenciálisan súlyos pénzügyi fenyegetést jelent a biztosítási ágazatra, ezért a biztosítóknak és a szabályozóknak is figyelemmel kell kísérniük azt, máskülönben a felkészületlen vállalatok kénytelenek lesznek elhagyni a piacot, esetleg indokolatlan díjemelések nyomán egyszerûen kiárazódni onnan.