Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, közlekedési biztos így nyilatkozott: „A 2012. év fordulópont volt az európai közúti közlekedésbiztonság szempontjából, hiszen soha nem volt még ilyen alacsony a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A tavalyi 9%-os csökkenés azt jelenti, hogy 3000 emberéletet sikerült megkímélni. Ezek az eredmények igen biztatóak. Azonban továbbra is 75 ember veszti életét naponta Európa útjain, ezért nincs okunk az elégedettségre. Nagyratörõ céljaink szerint 2020-ra a felére kívánjuk csökkenteni a közúti halálesetek számát az EU-ban, és ennek eléréséhez meg kell õriznünk a jelenlegi lendületet. A halálos kimenetelû közúti balesetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Minden egyes, Európa útjain bekövetkezõ halálesetre 10 súlyos sérülés jut (például az agy vagy a gerincvelõ károsodása). Olyan stratégiára van szükségünk, amellyel az EU-ban mindenütt csökkenteni tudjuk a súlyos közúti sérülések számát.”

Az országokra lebontott statisztika azt mutatja, hogy a közúti halálesetek száma még mindig jelentõsen eltér az egyes uniós országok között. Továbbra is az Egyesült Királyság, Svédország, Hollandia és Dánia azok az országok, amelyekben a legalacsonyabb volt a halálos kimenetelû közúti balesetek száma; a statisztika szerint körülbelül 30 haláleset jutott 1 millió lakosra.

A 2011. év adatai csalódást keltettek: a közúti halálesetek számát csak 2%-kal sikerült visszaszorítani; ezekkel összehasonlítva a 2012-ben elért 9%-os csökkenés azt jelenti, hogy a tagállamok ismét a kitûzött cél felé haladnak, hogy 2010 és 2020 között a felére csökkentsék a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. E cél elérése érdekében évente átlagosan mintegy 7%-os csökkenést kell elérni.

A 2011-re vonatkozó közúti biztonsági statisztika leginkább aggodalomra okot adó vonása az volt, hogy nagymértékben emelkedett a közúti balesetben elhunyt védtelen közlekedõk – mint például gyalogosok, motorkerékpárosok és idõsek – száma, noha összességében csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A 2012. évre vonatkozó elõzetes adatok szerint 2012-ben jelentõsen csökkent a közúti balesetben elhunyt védtelen közlekedõk száma.

Nagyratörõ tervek

A 2011–2020 közötti idõszakra szóló európai közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program nagyratörõ terveket határoz meg annak érdekében, hogy a közúti halálesetek száma az elkövetkezõ tíz évben a felére csökkenjen Európában. A gépjármûveknek, az infrastruktúrának és az úthasználók magatartásának javítására irányuló ambiciózus javaslatokat tartalmaz. A közelmúlt kiemelt kezdeményezései közé tartoznak például a következõk:

• Új uniós vezetõi engedély 2013 januárjától, amely szigorúbb szabályokat ír elõ a fiataloknak a nagy teljesítményû motorkerékpárok használatához;
• A tagállamok által benyújtott nemzeti ellenõrzési tervek, melyek a bevált gyakorlatok gazdag forrását jelentik;
• 2012 november óta érvényben vannak a határokon átnyúló jogérvényesítési szabályok a külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések (ittas vezetés, gyorshajtás stb.) elleni szigorú fellépés érdekében;

Folyik a munka egy, a sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kidolgozása érdekében.

A sérülések visszaszorítására is stratégia kell

A becslések szerint minden egyes, Európa útjain bekövetkezõ halálesetre 10 súlyos és 40 kevésbé súlyos sérült jut.

A két egymást követõ tízéves idõszakra szóló közúti közlekedésbiztonsági stratégia által is követett eredményorientált megközelítés kulcsfontosságú tényezõ volt a halálos kimenetelû közúti balesetek sikeres visszaszorításában. Sokat lehetne profitálni abból, ha hasonló figyelmet kapnának a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos, de nem halálos sérülések. A probléma az, hogy a súlyos sérülésekre vonatkozó jelenlegi adatok általános jellegû, becsült adatok. Gondot jelent, hogy a súlyos sérülésekre vonatkozóan az adatokat helytelenül állapítják meg és jelentik, illetve a valóban megtörténtnél kevesebb súlyos sérülést jelentenek, továbbá az adatok nem összehasonlíthatók az EU különbözõ részei között.

Ezen okoknál fogva az Európai Bizottság közzétett egy dokumentumot a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülésekrõl, amely körvonalazza a súlyos közúti sérülésekkel kapcsolatos, átfogó uniós stratégia kialakításához vezetõ következõ lépéseket, amelyek az alábbiak:

• a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülés egységes meghatározása (2013-tól alkalmazandó);
  
• a tagállamok teendõi a súlyos közúti balesetekre vonatkozó adatgyûjtés javítása érdekében (elsõ adatszolgáltatás az EU egészére kiterjedõ összehasonlítható adatgyûjtési módszerek segítségével az új fogalommeghatározás alapján, 2014);
  
• a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések számának csökkentésére vonatkozó cél kitûzésének elve (például a 2015–2020 közötti idõszakra).

A közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések meghatározásának uniós szintû rendszerérõl történt megállapodás 2012-ben kulcsfontosságú elõrelépést jelentett. Az Európai Bizottság intenzíven együttmûködött a tagállamokkal a közúti biztonsággal foglalkozó magas szintû munkacsoportban, hogy a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések meghatározása tekintetében megállapodás jöjjön létre a sérülések súlyosság szerinti besorolására szolgáló MAIS (Maximum Abbreviated Injury Score) rendszer skálájának használatáról.

5 fontos tény: Mit tudunk eddig a súlyos sérülésekrõl?

A jelenlegi becslések szerint évente mintegy 250 000 ember szenved súlyos sérülést közlekedési balesetben az EU-ban, míg 2012-ben 28 000-en hunytak el a közutakon.

Míg a közúti balesetek halálos áldozatainak száma 43%-kal csökkent az elmúlt évtized során, a súlyosan sérült személyek száma csak 36%-kal esett vissza.

A közúti közlekedés során leggyakrabban elszenvedett súlyos sérülések a fej- és agysérülések, ezeket a láb- és gerincvelõ-sérülések követik.

A közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések különösen a védtelen közlekedõket, például a gyalogosokat, a biciklistákat és a motorkerékpárosokat, illetve bizonyos korcsoportokba tartozó közlekedõket – nevezetesen az idõseket – sújtják. Súlyos közúti sérülések gyakrabban következnek be városban, mint vidéki utakon.

Mennyibe kerülnek a közúti balesetek?

Nem egyszerû feladat pontosan felmérni a közúti közlekedési balesetekkel összefüggõ összes költséget. A kiadások nemcsak az orvosi kezelések, a rehabilitáció, a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések, a biztosítási és szociális támogatási rendszerek költségét foglalja magában, de azt a gazdasági veszteséget is, amelyet a társadalom és a munkáltató az illetõ munkaerejének kiesésével elszenved. A sérült személy családtagjai szintén érintettek ebben, amennyiben kénytelenek gondozni hozzátartozójukat. A leggyakrabban idézett becslés szerint a súlyos sérülések összköltsége az Unióban az EU éves GDP-jének 2%-át teszi ki. Ez az összeg 2012-ben mintegy 250 milliárd euró volt.