Nem csak az élelmiszerek, a biztosítások tekintetében is csökken a fogyasztók igénye
2013.03.22
Vigyázni kell arra, hogy túlszabályozással ne tegyünk rosszat a becsületes közvetítõknek - hangsúlyozta Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a Portfolio.hu biztosítási konferenciájának nyitóelõadásában. Dietz Miklós, a McKinsey partnere úgy véli, a magyar piacnak \"kísérleti laboratóriumnak\" kellene lennie. Banyár József, a PSZÁF elnöki fõtanácsadója a közvetítõk szigorodó oktatási szabályozására hívta fel a figyelmet.

2011-ben 17, 2012-ben 18 milliárd forintos nyereséget ért el a biztosítási szektor, vagyis nem változott jelentõsen, de óriásiak a különbségek az egyes szereplõk között, és a profit szerinti koncentráció még nagyobb a díjbevétel szerintinél. Az igazi meglepetést a tavalyi év az életbiztosítások területén hozta: a díjtartalék és az új szerzések darabszáma is csökkent, ez utóbbi terén jelentkezik a legnagyobb gondolatéhség. A biztosítási piac 2007 óta reálértéken csökken, a díjbevétel tavaly csaknem 7%-kal esett. Az életbiztosítási piaccal szemben a nem-életbiztosításokban nem mutatkozik drámai szerzõdés-visszaesés. A díjbevétel csökkenését az élet üzletágban elsõsorban az egyszeri díjas unit-linked termékek okozták, a nem-élet ágban pedig a gépjármû-biztosítások teljesítettek rosszul.

A biztosítóintézetek befektetésének közel fele állampapírban van. A biztosítók azonban még így sem használják ki a lehetõségeket az állam hosszú távú, stabil finanszírozására vonatkozóan. A biztosítóknak nagy a felelõsségük ebben, de ha az egyes megtakarítási formák támogatásával nem hozná hátrányba az állam a hosszú távú biztosításokat, javulna a kép – mondta Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

Az elnök szerint a lehetséges kitörési pontok továbbra is az egészségügy és a nyugdíj, de ezek még nem értek be, és a növekedés is csak mérsékelt. Továbbra is jelentõs szabályozási kérdések vannak napirenden, mint például az értékesítést érintõ szabályok (IMD2, PRIPs, MiFID2 - Pandurics szerint nagy kérdés, hogy ezekre fel van-e készülve a szektor), a Szolvencia II., a unit-linked termékek szabálytalan értékesítését megakadályozni hivatott szabályok, a közvetítõk rendszerének szabályozása, vagy éppen a FACTA. Elõrelépést jelent a többséget alkotó jó és becsületes közvetítõket kedvezményezõ szabályok és a lakásbiztosítások standardizálásának folyamata. A teljes költség mutató (TKM) maximálásával pedig lehet, hogy egy sor problémát megoldanánk az életbiztosítások területén is - tette hozzá.

Vigyázni kell, hogy a tisztességtelen közvetítõk miatt ne essünk át a ló túlsó oldalára, vagyis túlszabályozással ne tegyünk rosszat a becsületes közvetítõknek - húzta alá a MABISZ elnöke. Nem több, hanem kevesebb dokumentumot kell aláíratni az ügyféllel hangsúlyozta Pandurics.

Banyár József, a PSZÁF elnöki fõtanácsadója szerint, amikor alacsony magyar megtakarítási hajlandóságról beszélünk, az hibás megfogalmazás, hiszen meg kell nézni, mekkora a lakáshitelek volumene, ezek mögött óriási megtakarítások állnak – mégpedig lakásbefektetések formájában. A fõtanácsadó kitért arra is, hogy a PSZÁF szeretné egységes módon újraszabályozni a pénzügyi közvetítõi szektort.

Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke szerint az értékesítés sikere nem függetleníthetõ a makrogazdasági körülményektõl. Az online alkuszok jelenleg keveset tesznek hozzá az életbiztosítások értékesítéséhez, de idõvel ezen a területen is egyre meghatározóbbak lesznek. Nemcsak a közvetítõket kellene oktatni, hanem a „közönséget” is – hívta fel a figyelmet, örömtelinek nevezve, hogy bizonyos pénzügyi oktatást a közoktatásban Magyarországon is bevezetnek.

Ahogy az élelmiszerek tekintetében egyre inkább csökken a fogyasztók igénye (lehetõségeikhez mérten), úgy a biztosítások tekintetében is megfigyelhetõ ilyen tendencia. A biztosítási szektor erre innovációval válaszol, az új technológiai fejlesztések azonban nem biztos, hogy meghozták a kívánt eredményt – mondta Erdõs Mihály, a Generali-Providencia elnök-vezérigazgatója. 2013-ben is központi téma lehet a költségcsökkentés, ebben azonban biztosítójuk fokozatosságra törekszik.

Dietz Miklós, a McKinsey partnere kiemelte; a jelzáloghitelek és a megtakarítások nem közvetlenül összehasonlíthatók: elõbbi egy egyszeri döntést, utóbbi rendszeres folyamatot jelent. Magyarországon megtakarítási katasztrófa fenyeget, vagyonfelhalmozásunk az afrikai szinthez közeli. Alapkérdés, hogy legyenek hosszú távú megtakarítási termékek, a unit-linked és a megtakarítási célú biztosítások ezért vissza fognak térni – vélte. A magyar biztosítási szektor nagy lépéseket tett a költségcsökkentés terén az utóbbi években.