A leginnovatívabb országok teljesítménye tovább javult, más tagállamok azonban alig fejlõdnek. Az Európai Unión belüli rangsor összességében viszonylag állandó: Svédország áll az élen, majd Németország, Dánia és Finnország következik. Észtország, Litvánia és Lettország fejlõdött a legtöbbet az elõzõ évhez képest. Az Európai Unióban az innováció növekedésére serkentõleg hat a kkv-k tevékenysége, az innovatív megoldások üzleti hasznosítása, valamint a kutatási rendszerek kiválósága. A vállalkozásitõke- és kockázatitõke-befektetéseknek a 2008–2012-es idõszakban tapasztalt visszaesése azonban hátrányosan befolyásolta az innovációs teljesítményt.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos szerint ösztönözni kell a vállalkozókat, hiszen a kkv-kban rejlik az innováció egyik fõ motorja.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelõs biztos kijelentette, hogy 2012-ben jelentõs elõrehaladást sikerült elérnünk egyes olyan alapvetõ kérdésekben, mint az egységes szabadalmi oltalom és a kockázatitõke-alapok újfajta szabályozása, de további elõrelépésre van szükség ahhoz, hogy Európában ne alakulhasson ki innovációs szakadék.

Az Innovatív Unió 2013. évi eredménytáblája a következõ négy csoportba sorolja a tagállamokat:

• Vezetõ innovátorok: Svédország, Németország, Dánia és Finnország, melyek jóval az uniós átlag feletti teljesítményt mutatnak.
• Követõ innovátorok: Hollandia, Luxemburg, Belgium, az Egyesült Királyság, Ausztria, Írország, Franciaország, Szlovénia, Ciprus és Észtország teljesítménye meghaladja az Európai Unió átlagát.
• Mérsékelt innovátorok: Olaszország, Spanyolország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Görögország, Szlovákia, Magyarország, Málta és Litvánia teljesítménye nem éri el az uniós átlagot.
• Lemaradó innovátorok: Lengyelország, Lettország, Románia és Bulgária az EU-27 átlagánál jóval gyengébben teljesített.

Mitõl sikeresek a vezetõ innovátorok?

Az Unió leginnovatívabb országainak mindegyikére jellemzõ, hogy nemzeti kutatási és innovációs rendszereiknek több erõssége is van, például kulcsszerepet töltenek be a vállalkozások és a felsõoktatási ágazat innovációs erõfeszítései. A vezetõ innovátorok mindegyikérõl elmondható, hogy üzleti ágazatuk igen jól teljesít a kutatási-fejlesztési kiadások és a szabadalmi bejelentések területén. Ezenkívül felsõoktatási ágazatuk szilárd, iparukat pedig erõs kapcsolatok fûzik a tudomány világához.

Hazánk a kockázati tõkebefektetésben erõs

Hazánk egyike a mérsékelt innovátoroknak, vagyis teljesítményünk valamivel átlag alatti. Relatíve erõsek vagyunk azonban az emberi erõforrások és gazdasági hatások terén, míg innovátorok terén a gyengébbek közé tartozunk.

Jelentõs növekedés figyelhetõ meg ugyanakkor az üzleti szektor K+F ráfordításai és a közösségi védjegyek terén. A kockázatitõke-befektetések terén ugyanakkor a legmagasabb növekedés volt megfigyelhetõ az összes tagállam közül. A nem K+F jellegû innovációs kiadások azonban erõsen visszaestek.