A hazai lakástulajdonosok között végzett felmérés tanúsága szerint az ügyfelek többsége ma is hosszú távra köt lakásbiztosítást: a szerzõdések 54 százaléka öt évnél régebbi, további 14 százalékuk köttetett 3-5 éve. Az összes lakásbiztosítás mintegy harmadát kitevõ, 3 évnél újabb szerzõdések egy része szintén nem a kedvezõbb feltételek miatt, hanem a tulajdonviszonyok változása miatt született, illetve lett megújítva.

A hosszú évek óta fennálló lakásbiztosítások esetében gyakori probléma, hogy nem követik az idõközben bekövetkezõ értékváltozásokat. Az ingatlan értékét jelentõsen növelheti egy-egy bõvítés vagy korszerûsítés, az ingóságok értéke is könnyen megugorhat egy nagy értékû televízió, vagy a családtagok birtokába kerülõ informatikai eszközök (laptop, iPad, okostelefon, stb.) beszerzésével. De a helyreállítás költségeinek folyamatos növekedése is szükségessé teszi, hogy a fedezet összegét folyamatosan növeljük. Ha ez nem történik, meg, az ingatlan alulbiztosítottá válik, vagyis kár esetén a biztosító csak arányos mértékben, értéken alul tudja a kárt megtéríteni.

A megkérdezettek csupán 50 százaléka bizonyos abban, hogy lakásbiztosítása kár esetén megfelelõ fedezetet nyújt. Míg további 32 százalék ezt csak valószínûsíteni tudja, 18 százalék errõl egyáltalán nincsen meggyõzõdve. Mindez annak is köszönhetõ, hogy az adatok szerint az ügyfeleknek csak 58 százaléka él évente a biztosító által felkínált értékkövetéssel, további 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy ezt csak idõnként teszi meg, 33 százalékuk pedig visszautasítja az indexálást. Ezzel hosszú évek során jelenõsen leértékelik lakásbiztosításukat.

„További lakásbiztosítási ajánlatokat akkor is célszerû idõnként megvizsgálni, ha a meglévõ biztosítás teljesen rendben van. A piaci verseny hatására ugyanis az elmúlt években a lakásbiztosítások egyre okosabbá váltak – hívja fel a figyelmet egy további szempontra Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója. – Jelentõsen bõvültek például a balesetbiztosítási (lakáson kívül is érvényesíthetõ) valamint a felelõsségbiztosítási elemek, és számos új lopáskár-térítési elem is beépült az új módozatokba. Ma már ugyanakkora díjért jóval szélesebb körû fedezetet érhetünk el, mint néhány éve.”

Arra a kérdésre, hogy milyen káreseménytõl tartanak leginkább, az ügyfelek elsõ helyen a tûzkárt említették (21 százalék), de egyéb elemi károk, így a villámcsapás okozta közvetlen vagy közvetett hatások (14 százalék), illetve különféle viharkárok (jégverés, szél) is a lista elején szerepelnek. A nem elemi károk közül leginkább a csõtöréstõl (17 százalék), illetve a különféle lopáskároktól (15 százalék) tartanak a lakások tulajdonosai.