Alig 10-20 évvel ezelõtt egyetlen hazai biztosítónál sem gondolták volna, hogy milliárdos kártérítéseket kell majd egyszer kifizetni egy 24 órás havazás után, vagy hogy a tomboló szél, villámcsapás vagy éppen hosszú szárazság okozta másodlagos károkért is több milliárd forint jár majd az ügyfeleknek.
Márpedig évek óta egyértelmûen növekszik az elemi csapások okozta károk gyakorisága és értéke, s egyre szélesebb körû biztosítási szolgáltatást igényelnek az ügyfelek. Bár teljesen új, extrém ajánlat bevezetését egyelõre nem tartják indokoltnak a biztosítók, a mostani tavaszi katasztrofális havazás, a hamarosan megérkezõ, évente egyre súlyosabb árvíz, a szélsõséges tavaszi, nyári idõjárás tanulságos a kockázatviselõknek is – mondta Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetõje.
Extra szolgáltatásokra kényszerülnek a biztosítók
Míg 5-10 évvel ezelõtt is csak elvétve volt olyan biztosítási konstrukció, amely az elemi csapásokban keletkezett úgynevezett másodlagos károkra nyújtott fedezetet, ma egyre bõvül az ajánlat, az extrém idõjárás különféle extra szolgáltatást is kikényszerít a biztosítókból.
Németh az elmúlt napok eseményeibõl példaként említi a porhó hatását, amely a március 14-i havazásban különösen nagy kárt tett egyes településeken úgy, hogy csak néhány nappal késõbb derült ki, a hatása: jelentõsen megrongálta a házak tetõszerkezetét. Erre korábban biztos, hogy nem volt fedezet, most viszont csak ebbõl a tételbõl több tízmillió forintnyi kártérítés is összejöhet.. És ma már sokan tudják, másodlagos kárnak számít az is, hogy a havazásban áramkimaradás miatt kiolvadt és megromlottak az ételek a hûtõkben. Erre is fizet a biztosító, holott néhány évvel ezelõtt ez is elképzelhetetlen volt.
Egyértelmûen látszik – véli Németh –, hogy a biztosítók is igazodnak a megváltozott idõjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegébõl adódóan elõre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekbõl gyors, mobil, akcióegységként is mûködõ szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket. A folyamatosan erõsödõ szélsõséges idõjárás és az ügyfeleik igénye kényszerítette ki a biztosítókból egyebek mellett a villámcsapás okozta másodlagos károk fedezetét is.
Az igény azonban még ennél is nagyobb: egyre többen kötnének biztosítást belvízkárokra, a talajvíz okozta rombolások kompenzálására is. A biztosítók azonban még nem rendelkeznek elég statisztikai adattal ahhoz, hogy megfelelõen kikalkulálhassák ezt az egyértelmûen nagy kockázat. Ezért jelenleg erre a „tételre” még nem vállalnak fedezetet.
A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár elsõ két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer idõjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából. A CLB szakértõje szerint azonban a biztosítóknak mostantól a váratlan téli elemi csapásokra is fokozottan számítaniuk kell, ismeretei szerint készülnek is új tervek az ajánlatok kiegészítésére.
Németh ügy véli, megszûnt a holt szezon a biztosítóknál, egymásba érnek a téli, tavaszi, nyári szélsõséges idõjárási jelenségek, alig vagyunk túl az egyiken, máris a következõre kell koncentrálni. Most például még havazik, miközben már az áradással is számolni kell, s azok, akik most még a porhó okozta károk miatt kilincselnek a biztosítójuknál, hamarosan a vízbetörés miatt kérnek ellentételezést – szögezte le Németh.