A mûtárgy-biztosítási piac Kínában még bõven nem érte el az európai szintet, a piaci szereplõk száma is meglehetõsen alacsony az országban. Szakértõk azonban úgy vélik, hogy a jövõben komoly keresletnövekedésre lehet számítani ezen a piacon.

A mûvészeti biztosítás terén világelsõnek tekintett AXA Art ázsiai regionális igazgatója, Jennifer Scally szerint a mûtárgyak szállításával járó kockázatok, a lopás vagy sérülés kockázatai mind felhívják a figyelmet az értékes mûalkotások biztosításának fontosságára.

A legnagyobb kockázatot a mûtárgyak légi úton történõ szállítása jelenti, hiszen vámkezelés során elõbb egy raktáron is keresztülmegy az értékes mûtárgy, amikor nem biztos, hogy a mûkincsszállító alkalmazottja is végig tudja kísérni az ellenõrzésen – mondta Scally.

A galériák és magángyûjtõk nem is szívesen adják át gyûjteményeiket nyilvános bemutatókra, a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos aggályaik miatt, azonban megfelelõ biztosítással ezek a mûalkotások is több nyilvánosságot kaphatnának, ahelyett hogy elzárva tartják õket tulajdonosaik – véli egy sanghaji galéria tulajdonosa.

A múzeumok igen nagy erõfeszítéseket tesznek, hogy a kölcsönvett, vagy kölcsönadott mûalkotások biztonságban legyenek a szállítástól az installálásig. Mindezek ellenére is elõfordulnak szerencsétlen esetek a világban.

2012-ben például egy holland múzeum esett minden idõk egyik legnagyobb mûvészeti rablásának: 7 festményt loptak el mintegy 150 millió dollár értékben, köztük olyan festõk mûveit, mint Picasso és Monet. 2010-ben a párizsi Musee d\'Art Moderne-bõl loptak el öt festményt, köztük egy Picasso és egy Matisse képet, melyek együttes értéke meghaladta a 124 millió dollárt.

Mivel a tolvajok számára szinte lehetetlen ezen világhírû alkotások nyílt piacon történõ értékesítése, szakértõk szerint van némi remény arra, hogy ezek az ellopott képek elõkerüljenek.

Elemzõk szerint Kína mûtárgybiztosítási piaca még gyerekcipõben jár, jelenleg a kereslet egy része egyáltalán nem kerül kielégítésre, a biztosítási termékek még nem megfelelõen kidolgozottak, így a piacnak idõre van még szüksége a növekedés elõtt. Scally azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a biztosítás nem csodaszer, mindössze a veszteségek nagysága csökkenthetõ vele. Veszélymegelõzésre azonban biztosítás mellett is szükség van, melynek terén az emberek felkészítésére van szükség a mûtárgybiztosítások területén.

Rengeteg kárt a körültekintés hiánya okoz. Elõfordulhat például olyan eset antik könyvek szállításakor, hogy a teherautó megfelelõ hõmérséklet és páratartalom biztosítása érdekében mûködtetett légkondicionálójából a víz a könyvekre csöpög, tönkretéve akár több száz éves könyveket is. Vagy a raktárakban a rovarirtót túlélõ bogarak néhány nap alatt lyukat rághatnak a festményekben. Az értékes és ritka tárgyak õrzéséhez tehát profi, szakértõ csapatra van szükség. Nem mindegy például az sem, hogy mibe csomagolják a mûtárgyakat. Festmények esetében például savmentes papírra van szükség az erózió megelõzéséhez, amire egy közönséges papír nem alkalmas.

A festmények szállításához szükséges, fából készített doboz megépítéséhez akár egy pár hétre is szükség van, a kifaragástól, a fában élõ kártékony bogarak kiirtásáig. A mûtárgyak biztosítása tehát meglehetõsen költséges feladat, amit érdemes szakmai kezekbe adni, méghozzá nemzetközileg is elismert szolgáltatókéba, akik megfelelõ tapasztalattal rendelkeznek.