Az új agrár-kockázatkezelési rendszer tavalyi indulása a biztosítók szerint a szerzõdéskötésre rendelkezésre álló szûk idõ − nagyjából két hét − miatt a vártnál kisebb szerzõdésállományt hozott, ezért a biztosítási díj támogatására szolgáló uniós forrásból elkülönített mintegy 2,7 milliárd forint keret kevesebb mint harmadát használták fel. A díjtámogatási keret idén 3,1 milliárd forintra emelkedett, és mivel a mintegy 5 millió hektár termõterület mindössze 35-40 százalékára kötöttek eddig biztosítást − jellemzõen egy-két kockázatra −, még bõven van potenciál a piacban − mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Andrea, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A legoptimistább a Generali-Providencia Zrt., amely 10-15 százalék növekedésre számít idén Hajas Gábor vagyonbiztosítási igazgató szerint. Ehhez hozzájárul a tavalyi rekordaszály mellett az is, hogy a cég a 2012-esnél korábban kezdte meg a termékek kiajánlását.

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. azt várja, hogy a két szegmens együttes állománya 5-10 százalékkal bõvülhet idén, ezen belül azonban várhatóan folytatódik a támogatott konstrukciók súlyának emelkedése, Máhig Attila nem életbiztosítási ügyvezetõ igazgató utóbbiak 10-rõl 25 százalékra emelkedõ részarányára számít. Október óta folyamatos az agrárbiztosítások megújítása, illetve a szerzõdéskötés, az értékesítési csúcsidõszak a támogatott biztosításoknál azonban egyértelmûen április-május, az igényeket − az egységes támogatási kérelemmel együtt − május 15-ig kell beadni.

A biztosítói ajánlatokat elsõsorban a nagyobb cégek versenyeztetik, a kisebb termelõknél ez ritkábban fordul elõ. Utóbbiak részérõl érezhetõen nõtt az érdeklõdés, bár a díjtömegben a bõvülés még nem átütõ − fogalmazott Máhig. A legtöbb mezõgazdasági biztosítás alapja egy fix konstrukció, a legtöbb társaság igyekszik figyelembe venni az egyedi eltéréseket és gazdálkodóra szabott szolgáltatást nyújtani.

A termelõk fõként a kalászosokat, a kukoricát és a napraforgót biztosítják, de fokozódik az érdeklõdés a drágább kertészeti kultúrák és gyümölcsösök biztosítása iránt is a Groupama szerint. Máhig úgy látja, szignifikáns az összefüggés a biztosítási hajlandóság, illetve az egyre pontosabb termõhelyi meteorológiai elõrejelzések között.

A támogatott megoldások terjedése elõtti legnagyobb akadály a díjtámogatás utófinanszírozása, fõként a kisebb termelõknek gond az elsõ éves díjak kifizetése önerõbõl.

A jövõvel kapcsolatban Horváth Andrea szerint érdemes volna megfontolni, hogy a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is bekerüljön a támogatott biztosítási konstrukciókba. Tõlünk nyugatabbra teljesen természetes, hogy a teljes agrárvertikumra szólnak a biztosítási ajánlatok, hazánkban azonban egyelõre különválik a két ágazat − holott például a legelõk vagy épp a takarmányvetések tekintetében teljesen érthetetlen ez a megkülönböztetés.