Fõbb következtetések

A legnagyobb aggodalmat jelenleg a szuverén kockázatok jelentik az európai biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-ágazat számára. Az államok adósságszintjének fenntarthatósága Európában és globálisan is meghatározó jelentõséggel bír a szektor pénzügyi helyzetét illetõen.

Az EIOPA szerint a CEIOPS 2010 második félévi jelentésében leírt kockázatok nem az idei elsõ félévben sem csökkentek, azonban a biztosító és foglalkoztatói nyugdíjalapok pénzügyi helyzete, illetve veszteségelnyelõ képessége enyhe javulást mutatott.

A  nem-életbiztosítók jobban muzsikáltak

Ami a biztosítási piacot illeti, 2010-ben sikerült túllépni a pénzügyi válság elhúzódó hatásán, a biztosítási díjbevételek– az életbiztosítási ágazatban lassabb - növekedésnek indultak, így a szektor nyeresége is nõni tudott, bár még mindig szerény szinteket képvisel. Az összesített, nettó kárhányad csökkenése, valamint az eszközérték növekedése javított valamelyest a biztosítók fizetõképességén. Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy a társaságok szavatoló tõkéje ismét olyan szintre emelkedett, amely elegendõ fedezetet jelent a jövõbeli stressz-események ellen.

A jelentésben az EIOPA elemezte az ágazat ellenálló képességét egy lehetséges – bár kevéssé valószínû – hosszabb ideig tartó alacsony kamatkörnyezettel szemben, amelynek a szektor finanszírozási képessége miatt különös figyelmet kell szentelni. A vizsgálat alapján a szervezet úgy véli, hogy az ágazat szuverén kockázattal szembeni kitettsége egy-egy kivételtõl eltekintve, általában megnyugtató mértékû.

A 2010-es év jelentõs természeti katasztrófái átlag feletti veszteséget eredményeztek a viszontbiztosítók számára, de még így is sikerült az iparági mérlegen javítani, és megfelelõ mennyiségû tõkét felhalmozni.

Az ágazat egésze továbbra is számos kockázattal szembesül, melyek közül a legnagyobb kihívást a hosszú ideig fennálló alacsony kamatszint és a részvénypiacok lefelé irányuló korrekciója jelenti. A kamatok hirtelen megemelkedése is destabilizáló lenne az életbiztosítók számára. Középtávon jelenleg, a Szolvencia II bevezetése jelenti a legnagyobb bizonytalanságot.

Az EIOPA elemzésében szereplõ biztosítótársaságok nagy része kilábalt a 2008/09-es pénzügyi válságból, a legnagyobb biztosítási csoportok konszolidált eredményei alapján profitabilitásuk és fizetõképességük javult.

A díjbevételek átlagosan 2 százalékkal emelkedtek 2010-ben: a nem-életbiztosítási ágazatban nagyobb (4%), az élet ágazatban kisebb (1%) mértékben. A nem-élet üzletágon belül a legnagyobb növekedést a tengeri/légi közlekedési biztosításoknál tapasztalták, de a tûzkárok elleni biztosítások díjbevétele is emelkedett. Az életbiztosításokon belül a unit-linked termékeknél tapasztalták a legnagyobb növekedést.

A vizsgált társaságok profitja összességében 19 százalékkal nõtt 2009-hez képest. Mivel a társaságok saját tõkéje jelentõs növekedést mutatott, a sajáttõke-arányos nyereségük (ROE) csak kis mértékben emelkedett (a 2009-es 7 százalékról, 7,4 százalékra), míg eszközarányos nyereségük (ROA) 0,6 százalékra nõtt. 

Egyes biztosítócsoportoknál azonban a ROE jóval nagyobb mértékben emelkedett, ezen társaságok nyereségessége jelentõsen javult. Amíg a súlyozott átlagos ROE 2010-ben 7,4 százalékos volt, addig a medián 10,1 százalékos, míg a vizsgálatba bevont társaságok 75 százaléka 7,6 százaléknál nagyobb ROE-t produkált tavaly.

A nem-életbiztosítási ágazatban mind a díjak, mind a követelések emelkedtek, ugyanakkor a mûködési költségek meglehetõsen stabilnak bizonyultak. Összességében a kárhányad többé-kevésbé változatlan, 94 százalékos maradt.

Nyugdíj szektor

A foglalkoztatói nyugdíjintézmények (IORPs) fontossága gyors ütemben növekszik az Európai Unióban. A „befizetéssel meghatározott” (defined contribution) nyugdíjrendszerekre való áttérés a megnövekedett várható élettartam terheit egyre inkább az egyének vállára helyezi át.

Elõzetes adatok alapján a pénzügyi piacok elmúlt két évben tapasztalt fellendülése pozitívan hatott foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket finanszírozási helyzetére, bár egyes országokban még mindig nem érte el a 2007-es szintet. A javulás ellenére még mindig nagy a bizonytalanság a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet miatt, amely számos problémát eredményez mind a szolgáltatás vagy járadék meghatározott (Defined Benefit, DB), mind a befizetés vagy járulék meghatározott (Defined Contribution, DC) rendszerek esetében. Az európai foglalkoztatói nyugdíjrendszert nem érintette olyan súlyosan a pénzügyi válság, mint más pénzügyi szektorokat, köszönhetõen a kötelezettségek hosszú távú jellegének, így az IORP szektorban nem jelentkeztek igazán likviditási problémák. Ugyanakkor intézményi befektetõi szerepüket erõsen megtépázta a válság, amely a fogyasztói bizalmat is érzékenyen érintette.

A DB rendszerek finanszírozásai aránya fejlõdni tudott, de még mindig elmarad a 2007-es szinttõl. Számos országban a finanszírozási feltételek jelentõsen szigorodtak, ezért nem volt szükség a járulékok növelésére, sem a járadékok csökkentésére. Másutt az alapok kénytelenek voltak megemelni a befizetõk járulékait, illetve a finanszírozási idõszakot kiterjeszteni. A pénzügyi válság a DC rendszer tagjait érzékenyebben érintette, különösen a nyugdíjazáshoz közel állók portfolióját,