Õsszel hatályba lép a határon túlnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv, mely szerint az Európai Unió polgárai az EU bármely országában igénybe vehetik az egészségügyi ellátást. Az egyes tagállamoknak maguknak kell megalkotniuk azokat a rendelkezéseket, amelyekkel az irányelv 2013. október 25-ig nemzeti jogrendszerükbe átültethetõ. A magyarországi jogszabály-elõkészítés a Világgazdaság információi szerint már elkezdõdött, és a napokban a parlament elé is kerülnek az irányelvvel kapcsolatban szükséges hazai jogszabály-módosítási, illetve –alkotási javaslatok.

A lap információi szerint ugyanakkor a jövõben sem lehet majd korlátlanul igénybe venni más országok egészségügyi szolgáltatásait. Így például a jogalkotók továbbra is elõírhatják, hogy a hatóságok engedélyére van szükség például, ha a betegnek a külföldi kezelés során legalább egy éjszakát kórházban kellene töltenie, ha speciális és/vagy különösen magas költségekkel járó egészségügyi ellátást venne igénybe.

Ennek ellenére várhatóan a külföldi egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevõ magyar betegek és ez által a biztosító kiadásai is növekedni fognak, miután jelenleg az egészségpénztár csak akkor téríti a páciensek külföldi gyógyulását, ha az itthon az adott országos orvosszakmai intézet szerint sem biztosítható, még külföldi szakértõ meghívásával sem.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2009-ben még csak 440, 2012-ben már 658 magyar beteg külföldi gyógykezelését finanszírozták. A támogatott gyógykezelések a feltételek miatt kizárólag itthon nem elérhetõ terápiák: döntõen tüdõ- és élõdonoros májátültetés, összetett gerincmûtét és onkológiai kezelés. Döntõen osztrák, német, svájci és brit kórházakban engedélyezték magyar betegek OEP-finanszírozott kezelését. 2009. és 2012. között Bécsben például 50 betegen végeztek tüdõátültetést, németországi klinikákon estek át 26-an élõdonoros májátültetésen, míg speciális sugárkezelést Svájcba kapott 128 páciens.