Tíz év alatt négyszeresére nõtt a hazai faktoring piac

2002-tõl 2012-ig a tagvállalatok által finanszírozott követelések értéke több mint négyszeresére emelkedett és tavaly 862 milliárd forintot tett ki. A faktorok kb. 110 milliárd forint tartós forgóeszköz finanszírozáshoz juttatják a vállalkozásokat. A faktoring finanszírozás részaránya évrõl évre nõtt és jelenleg már eléri az éven belüli forgóeszköz hitelezés 13-15%-át.

A tárgyalt idõszakban a világ teljes faktoring forgalma 2,8-szorosára, Európáé pedig 2,2 –szeresére bõvült. Sajnos a gyorsabb dinamika ellenére részesedésünk marginális még a közép-kelet-európai régió országok faktoring forgalmában is, jelenleg 7 %.

A hazai faktoring piac bõvülése két, a válság elõtti és utáni szakaszra osztható. A lendületes növekedés az évtized elsõ felében volt jellemzõ, ekkor az éves ütem esetenként az 50%-ot is meghaladta. Dinamikusan nõtt mind az ügyfélszám, mind a faktoring szolgáltatók száma. 10 éves összehasonlításban az export és import faktoring is látványosan fejlõdött. 2003-ban a nemzetközi faktoring részesedése a teljes magyar faktoring forgalomból mindössze 6%-ot tett ki, míg 2012-ben – a csökkenés ellenére - 13%-ot képviselt, azaz a növekedés közel hétszeres, és ma már kissé felette van a nemzetközi átlagnak is (10%). Mindez jól illusztrálja, hogy a faktoring hatékonyan képes támogatni a KKV szektor exportképességének növekedését.

A válság kedvezõtlenül érintette az ügyfeleket – fõleg a faktorok döntõ többségét kitevõ KKV szektort – és ezen keresztül a faktoringot is. A válság hatására a növekedés lelassult, de a lassulás kisebb mértékû, mint más finanszírozási formák esetében. Így a faktoring jelentõsége relatíve tovább nõtt. Talán a faktoring maradt az egyetlen finanszírozási terület, ahol a verseny éles maradt, az árak nem nõttek, esetenként a klasszikus hitelezés költségei alatt maradtak. A szolgáltatások színvonalában minõségi elõrelépés történt. A termékek választéka kibõvült, nõtt a transzparencia, a finanszírozás gyorsabb lett, az adminisztráció csökkent, a legtöbb szolgáltató rendelkezik valamilyen elektronikus (e-faktoring) eléréssel is.

Stagnált tavaly a magyar faktoring piac

2012-ben a faktoring piac alakulása sok tekintetben hasonlóan alakult, mint 2011-ben. Az év optimizmusra okot adó növekedéssel indult, majd az ütem folyamatos lassult, sõt az év végére a forgalom visszaesett.

A faktorált követelések éves mennyisége 2012-ban 3%-kal maradt alatta az elõzõ évinek. A forgalom csökkenése elsõsorban a korábbi években dinamikus növekedést mutató export faktoring 15%-os visszaesésének számlájára írandó. A belföldi és import faktoring forgalom volumene az elõzõ év szintjén stagnált.

Drámai változás volt az ügyfélkörben is

A nemzetközi trendeknek megfelelõen hazánkban is a mikro, kis- és középvállalati körbõl kerül ki a faktoring ügyfelek meghatározó része. A válságot megelõzõ években a nagyvállalati ügyfélkör a teljes forgalom elenyészõ hányadát képviselte, míg a mikro és kisvállalkozók aránya a 70%-ot is meghaladta.

A gazdasági válság drámai változásokat idézett elõ a faktoring ügyfélkör alakulásában is. A mikro vállalkozások aránya a korábbi 40%-os szintrõl 9%-ra zuhant vissza, és bár a csökkenés üteme lelassult, a tendencia 2012-ben is folytatódott. Az elõzõ évekhez képest a kisvállalkozások aránya is jelentõsen, 54%-ról 39%-ra csökkent. Nemzetgazdasági szempontból rendkívül hátrányos, hogy részesedésük a mikro vállalkozásokkal együtt immár 50% alá süllyedt. A változás mintegy 1700 piacképes vállalkozás finanszírozási lehetõségének megszûnését jelenti. E cégek vagy önfinanszírozó méretre zsugorodtak, vagy végképp megszüntették tevékenységüket.

Jelentõsen nõtt viszont a faktoringot igénybe vevõ középvállalkozások és nagyvállalatok száma és aránya, ami részben abból adódik, hogy a csökkenõ bevételek és a leértékelõdõ fedezetek miatt nem jutnak megfelelõ mennyiségû hitelhez. Utóbbiak ma már a forgalom közel 20%-át képviselik. Az ügyfélkör átalakulása ellenére továbbra is elmondható, hogy a faktoring a nemzetgazdaság stabilitása és a foglalkoztatottság szempontjából stratégiai fontosságú mikro és KKV szektor speciális finanszírozási és vállalkozástámogató technikája, és a forgalom több mint 80%-a továbbra is ebbõl az ügyfélkörbõl realizálódik.

Az ügyfelek zöme az iparban tevékenykedik

Míg az évtized közepén a kereskedelemben tevékenykedõ cégek alkották a faktoring ügyfélkör derékhadát (mintegy 40 %-os részesedéssel), addig napjainkban az ipar vette át ezt a szerepet. Tavaly az ipari ügyfelek részesedése már elérte a 41 %-ot, a kereskedelemé pedig 31 % volt. A szolgáltatók részesedése 13 % körül stagnál.

Az építõipar, mint a válság által leginkább sújtott tevékenység, folyamatosan zsugorodik a faktoring szolgáltatás igénybevételében, és tavalyi részesedése 3 %-ra süllyedt. Az építõipari vállalkozások alacsony arányát nemcsak az ágazatot jellemzõ válság okozza, hanem a pénzügyi kockázat növekedése és a közismert szabályozási disszonanciák is. Ez azért is nagyon sajnálatos, mert a körbetartozások visszaszorításában – ami erre az ágazatra meghatározó módon jellemzõ, de egyéb ágazatokat is súlyt - a faktoring jelentõs szerepet tudott volna vállalni, ha ezt jogszabály módosítással a kormányzati partnerek segítették volna.