Elsősorban a befektetési alapok, másodsorban a lekötött betétek, harmadsorban pedig az életbiztosítások lettek az első vesztesei a lakossági állampapír-értékesítés nyár eleji felpörgetésének – írja a Portfolio.hu az MNB ma közzétett, második negyedéves adatai alapján.

Június 3-a óta jegyezhető MÁP Pluszt, valamint a már eddig is létező inflációkövető állampapír (PMÁP) komoly átrendeződést indított el nemcsak az állampapírokon belül, hanem a teljes megtakarítási piacon is. Az MNB ma közzétett előzetes pénzügyi számlái a teljes magyar megtakarítási piac második negyedéves változásait mutatják, amelyekben az állampapír-értékesítés felpörgetésének júniusi hatásai jócskán megmutatkoznak.

Az elmúlt egy évben 9%-kal, 56 ezer milliárd forint fölé nőtt a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona. Az adóssággal csökkentetett nettó pénzügyi vagyon 9,7%-kal 47 ezer milliárd forint fölé emelkedett. 

Míg korábban a lekötött betétek, 2015 óta pedig a folyószámla-betétek álltak az első helyen, hamarosan az állampapírok érhetik el a legnagyobb állományt. Június végén már 6572 milliárd forint hevert ezekben. 2008 óta a háztartásoknál lévő állampapírok állománya csaknem a hétszeresére nőtt, míg az elmúlt fél évben közel annyival, amennyit tíz évvel ezelőtt összesen birtokoltak a háztartások. 

A folyószámlabetét és az állampapír után a készpénz a harmadik legnépszerűbb (széles értelemben vett) megtakarítás, háztartási állománya megközelíti az 5000 milliárd forintot. Jelentősen elmarad ma már ettől az befektetési alapokban lévő lakossági vagyon, ami alig több 4000 milliárdnál.

Ha közelebbről megnézzük a második negyedév tranzakciós adatait, akkor elmondható, hogy elsősorban a befektetési jegyek, másodsorban az egyéb betétek (főleg lekötött betétek), harmadsorban pedig az életbiztosítások lehettek az állampapír-értékesítés felpörgetésének legnagyobb vesztesei.